Tudomány

A feketék lázadtak fel először a rasszizmus ellen

1966 óta egy véres rendőrsortűz emlékére tartják meg világszerte március 21-én a faji megkülönböztetés világnapját.

Március 21. a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napja. Megtartását az ENSZ-közgyűlés 21. ülésszaka határozta el 1966-ban annak a véres sortűznek az emlékére, amelyben 1960. március 21-én a dél-afrikai Sharpeville-ben 69 békés fekete tüntetővel fehér rendőrök hada végzett.

Dél-Afrikában a faji megkülönböztetés kora újkori gyökerekre nyúlik vissza.

A Holland Kelet-Indiai Társaság 1652-ben hozta létre a fokföldi gyarmatot, ahol kezdetben a faji megkülönböztetés csak a feketék és fehérek házasságát érintette. Majd két alaptörvény konzerválta a fekete lakosság megkülönböztetését: az ország területének 87 százalékát fehér tulajdonná nyilvánították.

Az antirasszizmus az apartheidellenes – fajimegkülönböztetés-ellenes – mozgalmakból nőtte ki magát. A végzetes sortűz után a Dél-Afrikai Unió 1961-ben kilépett a nemzetközösségből, és a Dél-Afrikai Köztársaság nevet vette fel. Nelson Mandelát, a II. világháború óta a feketék egyenjogúságáért küzdő vezetőt 1962-ben börtönbe csukták.

A fekete lakosságot 10 etnikai államba – bantusztánba – szervezték az ország összterületének egytizedére zsúfolva.

Az apartheid-rendszer 1990-ben omlott össze. Nelson Mandela kiszabadult, s 1994-ben az ország első fekete elnökévé választották.

AJÁNLOTT LINKEK:

Mi az az apartheid? (Wikipedia)
Erkölcsi és anyagi csődhöz vezetett az apartheid (Múlt-kor)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik