A Budapest városképéért aggódókat tavaly június végén rázta meg Tarlós István egyik sajtótájékoztatójának egy mondata – eszerint a főpolgármester jó ötletnek tartja a Kopaszi-gátra tervezett százhúsz méteres felhőkarcolót, és szerinte a kiszemelt hely alkalmas arra, hogy egy ekkora épület kerüljön rá.
De mi ez az egész?
A Lágymányosi-öböl és a Kopaszi-gát alig egy évvel ezelőtt a Garancsi Istvánhoz köthető – többek közt a vizes-vb létesítményeit is megvalósító – Market Építő Zrt. tulajdonába került, akik 2015-ben alapított ingatlanfejlesztő cégük, a Property Market álmát tervezik itt megvalósítani:
a XXI. századi városnegyedként aposztrofált BudaPart projektet, melynek első látványterveit 2016. májusában mutatták be.
A rajzokat készítő építésziroda, az Adapt egyik ötlete, a Kopaszi-gátra kerülő százhúsz méter magas irodaház azonban felkorbácsolta a kedélyeket, hiszen az akkor aktuális, 2015-ben megváltoztatott fővárosi magasházépítési szabályok szerint – a mostani városkép megőrzése miatt – csak a közeli Észak-Csepelen lenne engedélyezhető egy hasonló projekt.
December elején azonban a Fővárosi Közgyűlés újra megváltoztatta Budapest településszerkezeti tervét és rendezési szabályzatát, így az addigi 65 méteres maximális magasságig építhető területen minden akadály elhárult a közel kétszer magasabb, 120 méteres irodatorony megszületése elől.
A társadalmi és szakmai vita nélkül megszületett változást azonban nem mindenki nézi jó szemmel, hiszen így jócskán sérül Budapest egyedülálló panorámája. Az Építészfórumon tegnap megjelent, számos jeles magyar építész által jegyzett nyílt levelet most teljes hosszában közöljük.
Ne épüljön toronyház a Belvároshoz közel, a budai Duna-parton!
A Lágymányosi öböl partjára tervezett 120 méteres toronyház az alig egy kilométer távolságban lévő, 130 méteres Gellértheggyel vetélkedő magassága révén és a három kilométerre elterülő Várhegy fölé magasodva, súlyosan megzavarná az eddig harmonikusnak mondható budai városképet.
A magas házak építésének szabályozása Budapesten évtizedek óta meghatározóan fontos a városfejlesztésben. Először 1995-ben, majd 2002-ben végül 2015-ben került elfogadásra egy-egy átfogó szabályzat. Mindhárom esetben rendszerelvű szabályozás történt, mert a várost irányító szakmai-politikai testület tudatában volt annak, hogy Budapest egyedülállóan szép panorámája olyan kincs, olyan történelmi örökség – és egyben Budapest legnagyobb attrakciója – amelyet védeni és őrizni kell.
A legutóbbi szabályozás alapját a Budapest 2030 című, hosszú távú városfejlesztési koncepció nyomán elkészült és jóváhagyott Településszerkezeti Terv képezte. A jogalkotó az egész várost kívánta szabályozni, annak érdekében, hogy ne esetleges döntések alapozzák meg a hosszú távú fejlesztést. A szabályozás toronyházak építését kizárólag a Csepel sziget északi részén engedte meg, nemcsak a város sziluett védelme érdekében, hanem közlekedési, szerkezetfejlesztési és területpolitikai megfontolásokat is figyelembe véve.
Fentiek alapján elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a jóváhagyott fejlesztési koncepciók és településszerkezeti tervek alapján elkészült szabályzatot egyetlen befektető vagy befektetői csoport igényeihez szabva, egyetlen telekre vagy telekcsoportra, a szakmai és társadalmi viták lefolytatása nélkül módosítsák.
Budapest, 2017. január 27.
Dr. habil Alföldi György építész-urbanista
Bardóczi Sándor okl. tájépítész mérnök
Dr. Brenner János okl. építészmérnök, c. egyetemi tanár, Hild-díjas urbanista
Csanádi Gábor szociológus
Kévés György Kossuth- és Ybl-díjas építész
Dr. Körmendy Imre építészmérnök, a MUT elnöke
Dr. Lányi András filozófus, egyetemi docens
Pákozdi Imre közíró
Dr. Schneller István építészmérnök, egyetemi tanár
Dr. Tosics Iván szociológus
