Tudomány

Ötven ötlet, amiből semmi sem lett

Galambirányitású rakéták, betonbútor, gőzrepülő - 50 ötlet, amelyből semmi se lett, illetve csak egy könyv, de az is csak jóval születésük után.

A héten jelent meg Nagy-Britanniában az a kötet, mely egész csokornyit ismertet igencsak merész tudományos ötletekből.

Albert Einstein szerint, ha egy ötlet első hallásra nem tűnik abszurdnak, akkor reménytelen.

Ehhez a tézishez tökéletesen tartották magukat a könyvben említett “agyágyúk”, akik közül elsőként érdemes kitérni B. F. Skinner amerikai tudósra. Ő 1941-ben szentül hitte, hogy galambok révén lehet legyőzni Hitlert, illetve a náci Németországot: gerlevezérlésű rakétákkal.

3 éven át foglalkozott a dologgal, galambokat idomított, bemutatta hajómodellen a sikeres rakétatámadást, végül mégsem kezdődött el fegyverének sorozatgyártása, mert nem akart a hatóság állatokra halálos fegyvert bízni.

Gőzrepülőt tervezett 1842-ben két brit férfi – William Samuel Henson és John Stringfellow – sőt, egész flottát, mert rögvest gőzlégitársaságban gondolkodott. Elképzelésük szerint 1600 kilométerre repített volna füstölgő gőzrepülőjük egyszerre 12 utast.

A vállalkozáshoz már a reklámkampány is beindult: az egyik óriásplakáton a gőzrepülő az egyiptomi piramisok felett szárnyal. A valóság földhözragadtabb maradt: sikerült ugyan repülni gőzerővel, de csak 10 métert.

Edisonnak sem jött be minden ötlete. A betonbútor például nagyon nem (pedig a híres mágnás még betonfonográfot is készíttetett!). A feltaláló annyira biztos volt az üzleti sikerben, hogy vett egy cementgyárat. Néhány betonkanapét és zongorát azért el tudott adni.

Az 1950-es években felmerült, hogy betetőzik New Yorkot, mármint befedik hó ellen. Richard Buckminster Fuller meg is tervezett egy 3 kilométer széles, viszonylag könnyű tetőt, amelyet 16 helikopter emelt volna a helyére összehangoltan. A tető Manhattan felett lett volna másfél kilométer magasan.

Említést érdemel még a döbbenetes ötletek és elméletek közül Horace Fletcher, akinek a fogyókúrás diétáját hallva sokak szája maradhatott tátva.

Ő az 1890-es években jeleskedett azzal, hogy kiszámította az egyes ételekhez ideális rágásszámot, amivel fogyni lehet. Fletcher követőinek addig kellett rágniuk az ételt, míg az folyékonnyá nem vált.

A kenyér “cseppfolyósításához” Fletcher kalkulációja szerint pontosan 70 harapás kellett – falatonként -, de ez csupán röpke kóstoló volt például a gyöngyhagymához képest, amelyhez a diétaguru 700 rágást rendelt.

A listán a továbbiakban szerepel még a Londonba tervezett Eiffel-torony, Nelson Admirális tervezett piramisa, az atomautó, a röntgenlábillesztő, a vonatrepülő és a szagosfilm is, amivel már a II. világháború előtt kísérleteztek.

A könyvből a brit Independent című lap adott kóstolót.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik