A nem a kormánynak dolgozó szakértők egy része az egész bérprogramot kapkodónak, előkészítetlennek tartja. A Nemzetgazdasági Minisztériumban ezeket a vádakat értetlenkedve fogadják. A Figyelőt beavatták a részletekbe: ezek szerint tulajdonképpen már az év eleje óta folyik a munka, amelynek sarokpontja a versenyképesség javítása volt.
Nyilvánvalóvá vált ekkorra, hogy a V4-ek közé tartozó konkurens országok (vagyis Szlovákia, Lengyelország és Csehország) a foglalkoztatás több fontos elemében is lehagyták hazánkat. Az alkalmazás költségében, illetve a képzett munkaerő felszívásában is jobb mutatóik voltak. Az egyik utolsó figyelmeztető jel volt, hogy a hagyományos, bár mára már mérsékeltnek mondható kelet–nyugat irányú munkaerő-elvándorlás (Anglia, Németország felé) a dél–észak tengely mentén is megjelent.
Ma már a szlovákiai autógyárak szipkázzák el a jó magyar munkaerőt, míg korábban ez fordítva volt. Erre reagálnia kellett a magyar gazdaságpolitikának.
(részlet a Figyelő c. hetilap cikkéből, melynek szerzőjét, Baka F. Zoltánt kérdeztük)