A legtöbben az augusztusban megjelenő Perszeidákat szokták említeni akkor, amikor valaki gyakran megjelenő hullócsillagok (tehát tulajdonképpen meteoreső) időpontjáról érdeklődik. Pedig most is lesz egy hasonlóan szépnek ígérkező esemény, az úgynevezett Orionidák érkeznek, méghozzá előreláthatóan ma éjszakától.
A jelenség onnan kapta a nevét, hogy a jelenlegi tudásunk szerint a Föld légkörét is elérő apró égitestek származási helye az Orion csillagképben lévő Betelgeuse környéke. A hagyomány néha úgy is hivatkozik az Orionidákra, mint a “Halley hagyatéka”, amiben van is igazság, ezek a meteorok tulajdonképpen olyan “űrszemetek”, amelyeket a híres üstökös hagy maga után. Amikor a Föld áthalad a Halley pályáján, ez a csóva-maradvány kerül be a légkörbe, ahol zuhanás közben elég.
Maga a Halley üstökös a várakozások szerint csak 2061-ben tér vissza a Naprendserbe, szóval egyelőre marad nekünk a “féknyom”. A meteorok a szakértők szerint a leginkább a hajnali órákban figyelhetőek meg, ekkor akár óránként húsz is átsüvíthet az égen.
Sajnos a Perseidákhoz képest van egy egyértelmű hátránya a mostani időpontnak: a meteoreső csúcsidőszakában a félhold is világít az éjszakai égen, elhalványítva a tűzcsóvákat. Azt viszont még nem tudni, hogy a földkéregre szorult emberkék látnak-e valamit az egészből, mivel a következő napokra felhős, majd váltakozóan felhős időt ígérnek a meteorológusok. Persze tudjuk, hogy az időjósok leginkább csak abban lehetnek biztosak, hogy milyen idő volt tegnap, de a kilátások egyelőre felemásak.
A fenti, négy évvel ezelőtt készült, időeltolásos (time-lapse) videón is jól látszanak az Orionidák, a második perc után elég gyakran bukkannak fel. Aki kitartó és szerencsés, szabad szemmel is láthat párat a napokban, és mint minden hollócsillagnál, most se felejtsen el kívánni valami szépet.
