A 21 tagállamot tömörítő együttműködési fórum számos résztvevője azonban követelte, hogy a tömörülés maradjon meg annak, amiért létrejött: olyan együttműködési szervezetnek, amelynek célja a tagállamok gazdasági fejlődésének előmozdítása.
A kedden elfogadandó zárónyilatkozat tervezete kompromisszumot próbál teremteni a két felfogás között, amennyiben a terrorellenes harc és a gazdasági fejlődés összefüggését hangsúlyozza. Utal egyebek között arra, mennyire visszavetette a délkelet-ázsiai térség idegenforgalmát a 2002 októberében elkövetett Bali szigeti merényletsorozat. A zárónyilatkozat tervezete szerint a két dolog közti szoros összefüggés miatt közös harcot kell vívni a nemzetközi terrorszervezetek ellen.
A terrorellenes harcon belül kiemelkedő téma a csúcstalálkozón a vállról indítható rakéták ügye. Az APEC tagállamainak vezetői az ilyen fegyverek exportjának szigorú ellenőrzéséről, a készletek gondos nyilvántartásáról és őrzéséről, a nem állami megrendelőknek való eladások tilalmáról tanácskoznak azzal a céllal, hogy ilyen fegyverek semmiképp se kerülhessenek szélsőségesek kezébe.
A nyitónapon többen – köztük Vicente Fox mexikói elnök és Mahathir Mohamad malajziai kormányfő – hangot adtak elégedetlenségüknek, amiért az amerikai elnök és szövetségesei „eltérítették” az APEC-et eredeti céljától, a gazdasági együttműködéstől. Ugyanakkor a malajziai kormányfő gazdasági jellegű fejtegetéseinek is voltak politikai felhangjai, például amikor kijelentette, hogy a fejlődő országoknak nem szabad, hanem tisztességes kereskedelemre van szükségük.
Nemcsak a malajziai kormányfő bírálta Busht, az amerikai elnök is elítélte a malajziai vezetőt. Azokért a szavakért illette bírálattal, amelyeket az Iszlám Konferencia Szervezetének legutóbbi csúcsértekezletén mondott „a zsidók világuralmáról”. Az ázsiai és csendes-óceáni gazdasági együttműködési szervezet (APEC) miniszterei bangkoki tanácskozásukon sürgős felhívást fogalmaztak meg egy új globális kereskedelmi egyezmény megalkotására.
Egyúttal arra figyelmeztettek, hogy a gazdasági fejlődést a terrorizmus és olyan járványos betegségek veszélyeztethetik, mint a SARS. A 21 APEC ország tanácskozásának napirendjén fontos helyet kap a terrorizmus elleni küzdelem, annak ellenére, hogy a szervezet fő célja a kereskedelem- és beruházás-fejlesztés.
A globális kereskedelmi tárgyalások felújítása érdekében a miniszterek nyilatkozatterveztükben felszólítják a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO), a globális kereskedelmi tárgyalások újraindítására a cancúni kudarc után. A miniszterek szerint a cancúni kudarc elszalasztott lehetőség volt az igazi fejlődésre a kereskedelem liberalizálása terén, valamint arra, hogy a fejlődő gazdaságoknak lökést adjanak. Az APEC és a WTO között nincs hivatalos kapcsolat, néhány nagy WTO-tag – így Kína, Japán és az Egyesült Államok – tagja az APEC-nek is.
