Valamennyi szereplő számára igazságosabb környezet megteremtése, az európai filmalkotások támogatása, a gyermekek védelme és a gyűlöletbeszéddel szembeni hatékonyabb fellépés érdekében javaslatot tett az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályok (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) felülvizsgálatára az Európai Bizottság szerdán. A javaslat az internetes platformokra vonatkozóan egyúttal egy új megközelítést is tartalmaz, amely számos, különböző területeken felmerült problémára kínál megoldást – közölte a Bizottság.
Az Európai Unió kormányaként funkcionáló testület hangsúlyozta, hogy az eredeti irányelvben foglalt közös szabályok már csaknem 30 évesek, azonban manapság az emberek nemcsak tévécsatornákon, hanem egyre gyakrabban online videotékákon (például Netflix, MUBI) és videomegosztó portálokon (például YouTube, Dailymotion) keresztül tekintenek meg videotartalmakat, ezért a Bizottság – különösen a gyermekek védelmét szem előtt tartva – nagyobb egyensúlyt kíván teremteni a szabályok között, amelyek ma már egyaránt vonatkoznak a hagyományos műsorszolgáltatókra, a videotéka-szolgáltatókra és a videomegosztó portálokra. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv ezenkívül támogatja Európa kulturális sokszínűségét, garantálja az audiovizuális szabályozó szervek függetlenségét és nagyobb rugalmasságot biztosít a műsorszolgáltatók számára a reklámok tekintetében.
Új megközelítés
A tegnap benyújtott javaslat tartalmazza a Bizottság online platformokra (online piacterek, keresőmotorok, fizetési rendszerek, közösségi média, video- és tartalommegosztó oldalak) vonatkozó új megközelítését. A digitális egységes piaci stratégia 2015. májusi elindítása óta az Európai Bizottság átfogó értékelést készített az említett új piaci elemek társadalmi és gazdasági szerepéről. Javaslatában arra a következtetésre jutott, hogy az online platformok sokfélesége miatt nem lehet egyenmegoldást alkalmazni, mert az nem biztosítaná, hogy a szabályok betöltsék céljukat, és a fogyasztók élhessenek a piac nyújtotta lehetőségekkel. Ennek szellemében a Bizottság a távközléstől kezdve a szerzői jogokig egyesével meg fogja vizsgálni azokat a szabályozási területeket, ahol a konkrét problémák kezelésével valamennyi piaci szereplő számára tartós megoldásokat lehet találni.
Azt szeretném, ha az online platformok és az audiovizuális és kreatív ágazatok a digitális gazdaság motorjává válnának, ahelyett, hogy felesleges szabályokká megfojtanánk őket. Ezeknek az ágazatoknak korszerű, méltányos és biztonságos jogi környezetre van szükségük, és a ma elfogadott javaslatnak pont ez a célja. A javaslattal nem változtatunk az olyan szabályokon, amelyek jól működnek, például az online szolgáltatók felelősségére vonatkozó szabályokon. Ugyanakkor a hagyományos ágazatokban, például a műsorszolgáltatásban szükség esetén lazítunk a szabályozáson, a platformokra és más digitális szereplőkre pedig kiterjesztünk bizonyos kötelezettségeket, hogy fokozzuk a felhasználók védelmét és egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk
– nyilatkozta Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke.
Günther H. Oettinger digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott:
Televíziózási és videózási szokásaink megváltozhattak ugyan, értékeink azonban nem. Az új szabályok segítségével gondoskodni fogunk a médiapluralizmusról és az audiovizuális szabályozó szervek függetlenségéről, valamint arról, hogy a gyűlöletkeltésnek ne legyen helye a videomegosztó platformokon. Ezenkívül az online platformok világában egyenlő versenyfeltételeket, felelősségteljes magatartást, bizalmat és méltányosságot kívánunk biztosítani.
Az Európai Bizottság javaslatai a következő területeket érintik:
Fellépnek a videomegosztó platformokon lévő gyűlöletkeltés ellen
A nagy mennyiségű videotartalmat kezelő és címkékkel ellátó platformok kötelesek biztosítani a kiskorúak káros tartalmakkal (például pornográfia és erőszak), illetve általában a polgárok gyűlöletkeltő tartalmakkal szembeni védelmét. A részletes intézkedések között szerepelnek a káros tartalmak felhasználók általi jelentésére és megjelölésére szolgáló eszközök, az életkor ellenőrzése, valamint a szülői felügyeleti rendszerek. Az intézkedések időtállóságát és eredményességét biztosítandó a Bizottság fel fogja kérni valamennyi videomegosztó platformot, hogy a kiskorúak online védelmének javítását szolgáló szövetség keretében együttműködve dolgozzák ki az ágazat magatartási kódexét. Egyszerű önszabályozás helyett a nemzeti audiovizuális szabályozó szervek mostantól hatáskörrel fognak rendelkezni a szabályok betartatására, ami az adott nemzeti szabályozás függvényében akár pénzbírság kiszabását is jelentheti.
Függetlenítik a médiahatóságokat
A 28 nemzeti audiovizuális szabályozó szervből álló audiovizuális médiaszolgáltatások európai szabályozói csoportjának (ERGA) feladatkörét uniós jogszabályban határozzák majd meg. Az ERGA értékelni fogja a társszabályozás jegyében közösen kialakított magatartási kódexeket és tanácsokkal szolgál az Európai Bizottságnak.
Több lesz az európai tartalom az online videotékákban
Az európai televíziós műsorszolgáltatók jelenleg bevételük körülbelül 20 százalékát költik eredeti tartalmak beszerzésére, míg az online videotékák esetében ugyanez az érték nem éri el az 1 százalékot sem.
A javaslatban pontosították, hogy a tagállamok felkérhetik a területükön működő online médiaszolgáltatókat, hogy anyagilag járuljanak hozzá az európai filmalkotások ügyéhez.
Nagyobb rugalmasság a tévés reklámok kapcsán
A sok reklám miatt bosszankodó tévénézők ma már olyan reklámmentes online szolgáltatásokra válthatnak, amelyek egy évtizede még nem léteztek. Az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata során az Európai Bizottság figyelembe vette ezt a körülményt és még számos más új jelenséget. A felülvizsgált irányelv nagyobb rugalmasságot biztosít a műsorszolgáltatók számára abból a szempontból, hogy mikor sugározhatnak reklámokat.
Az Európai Bizottság azt reméli, hogy az említett intézkedések várhatóan kedvező gazdasági hatást gyakorolnak majd a médiaszolgáltatókra, főleg a televíziós műsorszolgáltatókra, amelyek így többet tudnak audiovizuális tartalmakra fordítani, ami elengedhetetlen az EU audiovizuális ágazatának versenyképessége szempontjából.
