Belföld ismeretlen budapest

Ismeretlen Budapest: A Népliget közelében áll az esztergomi bazilika kicsinyített mása

A Népliget környékén sétálva számos kivételes épülettel talállkozhatunk, de mindezek közül a legváratlanabb élmény talán a Rezső téri római katolikus templom, teljes nevén a Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom.

Az Örömvölgy-dűlőben az 1880-as évek derekán a Tisztviselők Házépítő Egyesülete által alapított városrész apró házainak lakóit eleinte a Golgota téren állt, 1885-ben felszentelt (1971-ben felrobbantott, ma egy kettős kereszt áll a helyén) Golgota-kápolna szolgálta ki, de a környék lakosságának, így a hívek számának növekedésével ez már kicsinek bizonyult. Halaszthatatlanná vált tehát egy új, az első tervek szerint Szent Istvánnak szentelt templom építése, így 1900. augusztus 20-án megalakult a Szent István Filléregyesület, amely az ehhez szükséges pénzalap gyűjtését tűzte ki célul.

térkép0001

1913 júniusában kiírták a templom tervpályázatát, melynek első díját Lechner Ödön (Iparművészeti Múzeum, Hold utcai postatakarékpénztár, Szent László-plébániatemplom) nyerte el.

A többi pályázó terve is megér azonban egy pillantást, hiszen azok közt is találhatunk remekműveket:

Galéria
Abos Bruno

A fővárostól ingyen kapott Rezső téri telken lévő építkezés azonban el sem kezdődhetett, hiszen az első világháború elsöpörte a projektet, a pénzt pedig értéktelenné tette (ekkor jelent meg a korona) így sem Lechner grandiózus terve, sem a többieké nem valósult meg. A háború után alig egy évvel, 1919. június 29-én megalakult a plébánia, misehelyként pedig a közeli, Vajda Péter utcai iskola tornatermét – itt tartotta alkalmait egyébként a kőbányai evangélikus gyülekezet is, sőt, néhány évvel később ennek átalakításával született meg a Vajda Péter utcai evangélikus templomra, melyre ma már csak modern harangtornya emlékeztet.

A gyűjtést újrakezdték, 1924-ben pedig végre letették a templom alapkövét. Lechner Ödön terveit elvetették, de ahelyett, hogy az 1913-as pályázat szolidabb pályamunkái közül választottak volna, inkább újat írtak ki. A felkért tíz építész közül végül Lechner unokaöccsének, Kismarty-Lechner Jenőnek a kissé az 1856-ban felszentelt esztergomi bazilikához hasonlító műve bizonyult a legjobbnak.

2005983851_01c39bbfeb_o_nagykep-1

Nem is csoda hát, hogy a Műegyetem építészhallatóinak vicclapja, a Megfagyott Muzsikus így írt róla és karrierjéről:

“Fene sok műemléket épített. A jövő generációnak kemény küzdelme lesz a műemlékek bizottságával, amikor bontani akar. Főbb alkotásai: a Múzeum 4-ik emelete (kár, hogy oda senki sem megy), a belügyi díszterem (oda senkit sem eresztenek be), és az esztergomi bazilika a tisztviselőtelepen (X. ker. Rezső tér, 5 tantusz. Esztergom jobban megközelíthető.).”

Az építésre mindössze 1,3 millió pengő állt rendelkezésre, így a hárommillióba kerülő Kismarty-Lechner-tervből végül kimaradt a fűtési rendszer, valamint a főbejárat szélfogója.

2508129841_aa6604d7d0_o_nagykep

A görögkereszt alaprajzú, klasszicizáló empire stílusú templom és környezete komoly művészeti értéket képvisel, hiszen külső és belső díszei is honfoglaláskori motívumokat hordoznak (az építész a Nemzeti Múzeum vonatkozó gyűjteményéből ihletődött), a Feszty Masa által készített Lisieux-i (Kis) Szent Teréz-oltár alatt pedig a trianoni békeszerződés során elcsatolt területekre egy-egy jellegzetes templomukkal (Máriafalva, Késmárk, Zombor, Nagyenyed) emlékeztető festmény áll.

dsc_0121

Belső falainak festése sosem készült el, noha ezzel kapcsolatos tervek szép számban maradtak fenn.

0120-1

Az Ungváry Sándor által készített, ónixpilérekkel tagolt, márvány főoltár előtt Jankovics Ferenc Magyarok Nagyasszonya-szobra látható.

P1160076

A Ferenc József-emléktemplom nevet kapott öt kupolás, hat lépcsőházas és kilenc ajtós egyházi épület építése 1929 júniusában indult meg, Serédi Jusztinián hercegprímás általi felszentelésére pedig 1931. október 8-án került sor. A templom eredeti neve lassan elkopott, ma jórészt Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomként, vagy nemes egyszerűséggel csak a Rezső téri katolikus templomként hivatkozunk rá.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A kupola belső ívén végigfutó felirat azonban továbbra is emlékeztet, hiszen így hangzik:

In honorem Beatae Mariae Virginis Patronae Hungariae et in memoriam Francisci Josephi I. apostoli regis, azaz A Boldogságos Szűz Mária, Magyarország Patrónája tiszteletére és I. Ferenc József apostoli király emlékére

A templom mögött kapott helyet az egykori Golgota téri kápolna mellett álló kálvária, vagyis annak maradéka (az 1. és 14. szobor volt menthető) – hiszen a kommunisták a kápolnával együtt 1971-ben azt is felrobbantották –, továbbá Tarr Miklós 1977-ben elkészült stációi.

Kalvaria szobrok a Golgota teren regen_648x604

0126-1

0120-1

Fotó: Wikimedia Commons, Tisztviselőtelep, Magyar Kurír, Magyarok Nagyasszonya templom, Templom.hu, OSZK Képtár, Budapest foto

Ajánlott videó

Olvasói sztorik