Tudomány

Ez a virág haldokló méhnek álcázza magát, hogy beporozzák

Az esernyős gyertyavirág (Ceropegia sandersonii) Dél-Afrikában honos. A kúszónövény nem csupán külsejében egyedi, hanem abban a módszerében is, mellyel a beporzó legyeket magához csábítja.

Ha egy háziméh egy ragadozó karmai közé kerül, száján és hasán keresztül egyedi vegyi anyagot választ ki. A feromonok azt a célt szolgálják, hogy odavonzzák a fajtársakat, hátha segítséget tudnak nyújtani. A szag ugyanakkor a legyek egyik családjának tagjait, a Milichiidaet is csábítja.

Stefan Dötterl, a Salzburgi Egyetem növényi ökológusa szerint az illatra érzékeny rovarok paraziták, melyek azért keresik fel a feromon forrását, hogy táplálékot lopjanak. A legyek odarepülnek a küzdő, vagy már éppen halott áldozathoz, és átfésülik azt, testnedvek után kutatva. A rovarok sokszor igen “pimaszul” viselkednek, Dötterl szerint volt már rá példa, hogy a szeme láttára csentek ki egy falatot egy imádkozó sáska karmai közül.

A szakember legújabb kutatásában megfigyelte, hogy az afrikai növény miként hasznosítja a tolvajokat. A legyek odaszállnak a virág külső, esernyőszerű kamrájába, hogy aztán lecsússzanak az alatta lévő üregbe. Az átmenetileg fogságba esett rovarokra így kerül fel a virágpor, melyet kikecmeregve továbbszállítanak.

Hogy megvizsgálják, milyen módszerrel csalogatja a növény magához a legyeket, elemezni kezdték a virág vegyi anyagait. Az azonosítás után megállapították, hogy a vegyületek hatvan százaléka megegyezik a méhek védekezése során felszabaduló feromonokkal. A kutatók ezután a rovarokat vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a szagmintában található anyagok közel fele vonzó számukra, sőt, a vegyületek közül négy egyéb légyfajok figyelmét is felkelteti.

Dötterl szerint a növények négy-hat százaléka próbálja beporoztatni magát átveréssel. Ezek közt olyanok is vannak, melyek a döghús szagával, vagy éppen a nemi feromonok és a trágya aromájának utánzásával próbálják magukhoz édesgetni a legyeket.

Az esernyős gyertyavirág az első, melynél sikerült felfedezni a különös módszert. A sokszor dísznövényként tartott virág tehát igencsak egyedi – nem csupán megjelenésében.

Dötterl következő célja az, hogy megvizsgálja a Ceropegia nemzetség 200 másik tagját is, hátha talál hasonlóan “rafinált” növényeket.

(Via: Popular Science)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik