A keresőóriás április elején a keresési találatok közt is bevezette az addig csak Hírekben működő tényellenőrzést (Fact Check), melynek köszönhetően egyedi címkék jelzik egy-egy tartalom hitelességét. Ez viszont csak az első lépés volt, kedden egy ennél grandiózusabb projektet jelentett be a cég. Az Owl (Bagoly) kódnévre keresztelt frissítés részeként átalakul a találatok listázásért felelős algoritmus.
A megbízható találatok feljebb kerülnek a listán, míg az alacsony-minőségű oldalakat lejjebb rangsorolja az algoritmus. Gary Illyés, a Google szóvivője hozzátette Twitteren, hogy a kisebb szerkesztőségek továbbra sem kerülnek hátrányba a nagy tartalomszolgáltatókkal szemben.
A tartalmak szűrésében a felhasználók segítségére is számít a cég, számukra olyan új eszközöket tettek elérhetővé, amikkel egyszerűen jelenthetik a nem megfelelő tartalmakat.
Az ajánlatokban sem tűrik meg
Ezek az elvek érintik a keresőbe épített automatikus kiegészítés (autocomplete) funkciót is. Keresés során megeshet, hogy egy kulcsszó begépelésekor az automatikus kiegészítés bántó tartalmakat is kidob a javaslatok közt. Például ha angolul elkezdjük begépelni, hogy „are women…”, a kiegészítő feldobhatja befejezésként, hogy „evil”, azaz hogy „gonoszak-e a nők”. Ez azért van, mert a Google a korábbi keresések alapján javasol.
Ha a felhasználó ilyenbe botlik, az ajánlati lista alján előhívható űrlapon jelentheti, amit felülvizsgálat után a Google eltávolít a listáról, ha úgy gondolja, hogy az valóban bántó.
Persze ehhez szükséges tisztázni, mi számít kifogásolható tartalomnak. A cég ezért egyértelműbbé tette irányelveit: az automatikus kiegészítésekben nem jelenhetnek meg vulgáris, gyűlöletkeltő, erőszakos, illetve bűncselekményre vagy veszélyes tevékenységre ösztönző kifejezések. Erről bővebben ezen a linken tájékozódhatunk.
Az első lépések
Az álhírek kezelése az amerikai elnökválasztás után vált sürgető problémává az internetes cégek számára, akik újabb és újabb eszközökkel próbálnak hatékonyan fellépni:
- A Wikipedia társalapítója egy olyan híroldalon dolgozik, ami profi újságírók és önkéntesek segítségével állítana elő hiteles tartalmakat. A Wikitribune abban különbözik a Wikipédiától, hogy a tartalmak csak jóváhagyás után kerülnek ki, az újságírók pedig fizetést is kapnak munkájukért.
- A YouTube workshopokon oktatja a brit fiatalokat az álhírek felismerésére
- A Facebook új eszközöket fejleszt, amikkel megakadályozható lenne a kamuhírek terjedése. Emellett ők is közzétettek egy szabatos listát arról, hogyan lehet kiszűrni az álhíreket olvasóként.
