Közélet

Három évig a Duna-parton fog éktelenkedni az ugrótorony vasbeton talapzata

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2017. 08. 15. 11:28

Mert 2020-ban vizes Európa-bajnokságot rendez Budapest. A tornyot csak bérelték, a talapzatot viszont nem, így az még legalább három évig ott marad. Pedig a szerződés szerint a rakpartot eredeti állapotának megfelelően kellene helyreállítani.
Korábban a témában:

A budapesti vizes vb az a sportesemény, amiről soha nem fog kiderülni, mennyibe került. Gyárfás Tamás, az úszószövetség akkori elnöke a legelején még 24,5 milliárd forintról beszélt, aztán egy kormányhatározat 49 milliárdot rendelt forrásként a feladatokhoz, idővel lett az összeg 90 milliárd is, Fürjes Balázs pedig nemrég már 130 milliárdról beszélt (és azt mondta, a dupláját se sajnálták volna rá). De a vb végeztével is tovább drágult a rendezés.

a budapesti vizes vb helyszíne
Havi 1,2 milliót is kereshetnek a vizes vb szervezői
A középvezetők is hazavihetnek 800 ezret, de prémium nincs.

Fürjes kormánybiztostól tudni azt is, hogy a Duna Aréna hatezer férőhelyes ideiglenes lelátóját leszerelik, mivel már nem lesz szükség 12 ezer ülőhelyre. Az elemeket a Hungexpo területére viszik, ahol P+R parkolóház épül, így ösztönözve a személygépkocsis és a közösségi közlekedés közti váltást.

Ennek ismeretében megkérdeztük a szervezőket, hogy a Batthyány téri óriás ugrótorony elemeire is hasonló sors vár-e, de kiderült, hogy a 3,1 milliárdból épült tornyot csak bérelték. Vagyis egy részét.

A két évvel ezelőtti, kazanyi ugrótorony nyolcadannyiba, átszámolva 411 millió forintba került, mint a magyar. Az a torony ráadásul jóval tovább állt, mint a Batthyány téri, ugyanis az orosz város még 2014-ben húzta fel az építményt egy akkori versenyre, és megtartották az egy évvel későbbi világbajnokságra is.

Megtudtuk, a magyar toronynak is lesz olyan eleme, ami sokáig fog állni. A vasbeton talapzat a Duna partján.

Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Az óriás ugrótorony építési és bontási munkálatait a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) koordinálta, a vállalkozási szerződést a torony „és kapcsolódó létesítményei kiviteli és kiegészítő tervezési feladatainak, az építési, szerelési, műszaki üzemeltetési és bontási munkáinak ellátására” írták alá.

A 3 milliárdos összeg két részletből áll össze, egyfelől az eredetileg 1,38 milliárdra tervezett, de 1,92 milliárdra drágult részből, ami az „óriás toronyugró platform kivitelezése és egyéb kapcsolódó feladatokra” vonatkozik, másfelől egy 1,013 milliárdos részből, ami az „óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei kiviteli és kiegészítő tervezési feladatainak, az építési, szerelési, műszaki üzemeltetési és bontási munkáinak” ellátását fedi.

Vagyis a még legalább három évig álló talapzat csaknem kétmilliárdba, a kölcsönzött elemek idehozatala, felépítése, majd lebontása és elszállítása 1 milliárdba került.

Csak bérelték a 3 milliárdos ugrótornyot a vb-re
A kazanyi vb-re nyolcadannyiba került a torony, ráadásul nem is bontották el, hanem tovább használták. Magyarországon csak a talapzat marad, hátha jó lesz még valamire, mondják a szervezők.

Megkérdeztük a KKBK-tól, hogy ha az alap állandóra épült, az elemeket miért bérelték, ha egyszer úgyis lesznek még versenyek, amire majd újra bérelni kell azokat. Azt írták, az „ugrótoronyra kifejezetten csak a vizes világbajnokság óriás toronyugrás-versenyszámának lebonyolítására volt szükség az erre kijelölt ideiglenes helyszínen”.

A bérleti szerződés célja pedig szerintük az volt, hogy „a FINA Vizes Világbajnokság alatt a versenyhelyszín, az óriás ugrótorony és ideiglenes létesítményei műszakilag megfelelő és üzemképes állapotban rendelkezésére álljanak, azokat a megrendelő a rendeltetési céljuknak megfelelően birtokolni, használni és hasznosítani tudja. Ennek megvalósításhoz alkalmazandó jogviszony vizsgálata nem a megrendelő kompetenciája.”

A megmaradó talapzatról kiderült, a 870 négyzetméter alapterületű platform nagyrészt monolit vasbeton szerkezetekből, illetve egyedi, előre gyártott vasbetonelemekből épült meg, ezek az elemek pedig nem bérelhetők.

Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Csakhogy a talapzat maradása ellentmondani látszik a vonatkozó szerződésnek, amiben az szerepel, hogy: „Vállalkozó a Világbajnokság befejeztével a Használati Időszak lejártával, a Megrendelő által jóváhagyott időpontban megkezdi az Óriás Ugrótorony és Ideiglenes Létesítményei bontási munkálatait, a lebontásra került anyagok és elemek elszállítását, és az Ingatlanok eredeti állapotának helyreállítását. Vállalkozó köteles az ideiglenes szerkezetek építése és bontása során különösen ügyelni a rakparti kőfal védelmére, annak sérülése esetén azt a műemléki környezetnek és előírásoknak megfelelő módon, eredeti állapotnak megfelelően kell helyreállítani. Vállalkozó köteles az alsó és felső rakparti támfal javítási munkálatait szakszerűen elvégezni, beleértve a Rendezvények által érintett alsórakparti út és járdafelület javítását is.”

Ezt az ellentmondást nem sikerült teljesen feloldani, de a fentebb említett két külön szerződés részben magyarázhatja.

Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, illetve az odatartozó sportállamtitkárságot, hogy a kormány tervez-e a következő öt évben óriás toronyugró versenyszámot rendezni Magyarországon, ami indokolja azt, hogy a vizes vb után a torony talapzatát nem bontották el a Duna partjáról.

Azt a választ kaptuk, hogy

a hazai rendezésű versenyek tekintetében folyamatos a következő évekre vonatkozó tervezés, amelynek része az óriás toronyugró versenyszám is. Ilyen Magyarországon megrendezésre kerülő nemzetközi verseny lesz például a 2020. évi XXXV. Úszó- Nyíltvízi úszó- Műugró- Műúszó- és Óriás toronyugró Európa-Bajnokság is.

Az, hogy a kontinensviadalt 2020-ban nálunk rendezik, már 2016 júliusában, tehát jóval az ugrótorony építése előtt kiderült. A Magyar Úszó Szövetség akkori beszámolója szerint 2020 januárjában rendezik a vízilabda Európa-bajnokságot – az olimpiai kvalifikáció miatt kell az év elején lebonyolítani –, míg májusban az úszó, műugró és szinkronúszó Eb-t, majd a Masters Eb-t is. Júniusban, Balatonfüreden következhet a nyílt vízi úszók Európa-bajnoksága, és van egy opció arra, hogy a LEN történetében először az óriás toronyugróknak is rendezzünk egy Eb-t, mégpedig augusztus 19-én és 20-án, a tervek szerint.

Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Ez utóbbi információ egyre biztosabb a lapunknak küldött válaszok tükrében. A KKBK pedig már most bizakodik:

A vizes vb kamatostól megtérülő befektetés Budapest, Magyarország számára. Az elkészült beruházásoknak, korszerűsítéseknek köszönhetően és a kimagasló színvonalú szervezés során szerzett tapasztalatok alapján 2020-ban, a vizes Európa-bajnokságok idején hasonló sikerek várnak az országra.

– írták. A tornyot a West Hungária Bau Kft. építette, az a cég, amelyik ott van a 200 milliárd forintos gigaközbeszerzés nyertesei között, és Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a volt cége, ők vállalták el a Várkert Bazár felújítását is. A WHB többszöri megkeresésünkre sem válaszolt.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

German Chancellor and CDU party leader Angela Merkel (C) addresses supporters after exit poll results were broadcasted on public television at an election night event at the party's headquarters in Berlin during the general election on September 24, 2017.
Germany voted in a general election expected to hand Chancellor Angela Merkel a fourth term, while the hard-right Alternative for Germany (AfD) party is predicted to win its first seats in the national parliament. / AFP PHOTO / Odd ANDERSEN
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.