Nemrégiben számoltunk be arról, hogy egy közép-magyarországi humanitárius szervezet nyolc munkatársa Szerbiában mentési munkálatokat bemutató képzésen vett részt. A képzést szervező Orosz-Szerb Humanitárius Központ (Russian-Serbian Humanitarian Center, RSHC) honlapja szerint később a központ munkatársai is ellátogattak Budapestre, ahol budai kollégáikat nézték meg gyakorlat közben. Az eredeti hír a B92 szerb televíziós csatorna honlapján jelent meg, bár a forrás a szerb állami hírügynökség, a Tanjug volt, amelynek az RSHC igazgatója, Vjacseszlav Nikolajevics Vlaszenkó interjút adott. Ebben arról beszélt, hogy a Dél-Szerbiában működő központ többek között erdőtüzek oltásában, aknamezők felszámolásában vesz részt és ezzel kapcsolatban szervez képzéseket is.
Arról, hogy pontosan milyen magyar szervezetről volt szó, szemérmesen hallgatott az RSHC, de a honlapon található képek alapján sikerült azonosítanunk a polgári védelem logóját. Ezt követően pedig megtaláltuk a Közép-Budai Önkéntes Polgári Védelem honlapját, ahol beszámoltak arról, hogy a 2004-ben alakult egyesület négy tagja 2016 novemberében szakmai látogatáson vett részt Szerbiában, a jövőbeli együttműködés jegyében, majd februárban, amikor az RSHC két igazgatója Budapesten járt, aláírtak egy megállapodást is. Megkerestük a polgári védelmiseket, akik válaszoltak kérdéseinkre, hangsúlyozva:
Szilárdan hisszük hogy a mentés, különösen az önkéntes mentés politikától mentes nemzeti ügy, ezért sem a múltban, sem a jövőben nem kívánunk politikai kérdésekben állást foglalni.
Válaszukban megírták, hogy egyesületük tagjai június végén vettek részt az RSHC képzésén, amelyet az EMERCOM, vagyis az orosz védelmi minisztérium „sokat tapasztalt és igen elismert oktatói tartottak” hét önkéntesnek.
A csapat 4 nap kötéltechnika és 3 nap városi kutató-mentő ismeretek kurzust teljesített. Végeztek társmentést, sérült mozgatást hordágyon, kísérővel és kísérő nélkül egyaránt. Kötélpálya-, húzó- és eresztő rendszerek építését is megismerték, végül speciális technikákat is elsajátítottak magasból mentés témakörében.
A képzés végén pedig olyan oklevelet kaptak, amelyet először az egyesület részére állított ki a központ. Hozzátették: a közelmúltban más külföldi képzéseken is részt vettek, például Olaszországban, Máltán és Portugáliában.
Függetlenségre törekvés
2012 áprilisában, a koszovói és macedón határtól nem messze található Niš városában nyílt meg az RSHC, azért, hogy segítséget nyújtson erdőtüzek, természeti vagy ember által okozott katasztrófák esetében. Az Economist beszámolója szerint a központ területén nemcsak tűzoltóautók és az aknamentesítéshez használatos eszközök találhatók, hanem orosz – nem katonai – repülőgépek is állomásoznak. Ez nem csoda, hiszen a központot Oroszország hozta létre, az igazgató, Vlaszenkó maga is orosz állampolgár.
Két évvel később, 2014 októberében belgrádi látogatásán Vlagyimir Putyin orosz elnök azt kérte Aleksandar Vučić szerb miniszterelnöktől, hogy a központ orosz munkatársai kapjanak különleges státuszt és diplomáciai mentességet. A megállapodást akkor nem írták alá. A szerb sajtó szerint az oroszok teljes mentességet kértek, a szerbek csak részlegeset lettek volna hajlandók biztosítani, ez azonban Putyinéknak nem volt megfelelő. Német lapok szerint Angela Merkel német kancellár helyezett nyomást a szerb kormányra, attól tartva, hogy az oroszok valójában egy kémbázist akarnak létrehozni, de a német kormány ezt tagadta.
Mindenesetre, az oroszok továbbra sem tettek le a különleges státuszról. A már említett interjúban Vlaszenkó nehezményezte, hogy miközben a NATO kapott diplomáciai mentességet, tőlük viszont megtagadják.
Miért kap a NATO – egy ilyen barátságos és emberbarát szervezet – mentességet, miközben mi nem?
A különleges státusz miatt, az igazgató szerint, kevesebb lenne az adó, csökkenne a rezsi és többet tudnának költeni fontos dolgokra, például a mentési munkálatokra.
Putyin keze
Egy hónappal az interjút megelőzően, június 14-én meghallgatást tartottak az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa külügyi bizottságának európai és regionális biztonsági együttműködési albizottságában. A téma Délkelet-Európa volt, azon belül is a demokrácia erősítése és a rossz külföldi befolyás elleni védelem a térségben.
Az egyik felszólaló Damon M. Wilson, az Atlantic Council (Atlanti Bizottság), igazgatóhelyettese volt, aki meghallgatásán azt mondta (.PDF), hogy az orosz titkosszolgálatok akadály nélkül tevékenykednek Szerbiában, ideértve egy macedón puccs megtervezését, anélkül, hogy erről a szerb kormány tudott volna. Rögtön ezután hozzátette:
Oroszország jelenlétét [a térségben] erősíti egy „humanitárius központ” gyorsreagálású bázisa, amely fenyegetőleg hat Koszovóra és Macedóniára,
nem is beszélve az álhírek terjesztéséről és a koszovói albánok és szerbek közötti konfliktus szításáról. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a kormányfüggetlen tanácsadó szervezet az RSHC mögött orosz kémtevékenységet sejt.
Erre erősített rá (.PDF) a meghallgatás másik részt vevője, Hoyt Brian Yee, akinek beosztását nehezen lehet pontosan lefordítani, de leginkább a térségért felelős helyettes államtitkárnak felel meg. Az életrajza alapján a Balkánon otthonosan mozgó Yee szintén erősödő orosz befolyásról beszélt a Balkánon. Szenátori kérdésre az RSHC-rel kapcsolatban azt válaszolta:
Aggódom emiatt az úgynevezett humanitárius központ miatt. Nem azért, ahogy most működik, sokkal inkább azért, ami lehet belőle, ha Oroszországnak sikerül elintéznie számára az annyira vágyott, védett diplomáciai státust.
Azt mondta: kételkednek abban, hogy Oroszország jó szándékkal tevékenykedik a Balkánon, legalábbis az USA szempontjából, amely azon dolgozik, hogy a balkáni országok közelebb kerüljenek az európai integrációhoz.
A koszovói határ mellett állomásozik 600 amerikai katona és egy 4000 fős, NATO-vezette békefenntartó csapat. Nem hiszem, hogy pozitív fejlemény lenne, ha ugyanezen a helyen létrejönne egy olyan niši központ, amely különleges immunitással bírna.
Yee és munkatársai azon dolgoznak, hogy az orosz befolyást visszaszorítsák. Ide tartozik a független média támogatása az álhírgyárak ellen, de az is, hogy az Adria-gázvezeték vagy a horvátországi Krk-szigetére építendő cseppfolyósgáz-terminál megépítésével csökkentsék az Oroszországtól való energiafüggést.
Ezen a ponton pedig vissza is jutunk az RSHC-hez. Putyin 2012-es szerbiai látogatása után egy nappal ugyanis a humanitárius központ és a NIS szerb állami olajvállalat megegyezett, hogy a központ veszélyhelyzet esetén segítséget nyújt a NIS dolgozóinak. És hogy ki a NIS többségi tulajdonosa? Az az orosz állami gázipari monopólium, a Gazprom, amellyel Magyarország nemrégiben kötött megállapodást arra, hogy 2019-től új útvonalon szállítsa nekünk a gázt.
