A kormány tiltott megoldással akarja javítani a költségvetés szándékoltan átláthatatlan helyzetét – írja legfrissebb jelentésében a Romhányi Balázs vezette Költségvetési Felelősségi Intézet a Nemzetgazdasági Minisztérium március 3-án kiadott, növekedési hitellel kapcsolatos közleményére reagálva.
Ha kiderül, hogy nem valós, magyarországi gazdasági események alapján gazdagszik az állam, hanem más országok elől szipkázza csak el az adót, akkor akár nagy nemzetközi botrány és kártérítés is lehet a történet vége – figyelmeztet az intézet.
A jelek szerint a kormány tiltott megoldással akarja javítani a költségvetés szándékoltan átláthatatlan helyzetét. Nem kizárt, hogy adóparadicsom módjára ehhez nagy külföldi cégekkel játszik össze. Ha kiderül, hogy nem valós, magyarországi gazdasági események alapján gazdagszik az állam, hanem más országok elől szipkázza csak el az adót, akkor akár nagy nemzetközi botrány és kártérítés is lehet a történet vége”
– írta a Költségvetési Felelősség Intézet Budapesttől (KFIB).
A kormány mindezt így kommunikálta:
A Nemzetgazdasági Minisztérium március 3-án közleményt adott ki, amely szerint “eddig több mint 70 cég jelezte, hogy élni kíván a lehetőséggel. A növekedési adóhitelnek köszönhetően az érintett cégek két év alatt összesen mintegy 542 milliárd forintnyi adóra vehetnek igénybe speciális fizetési halasztást, amelyet további beruházásokra fordíthatnak”.
Ezzel csak az a baj, hogy mivel az NGM adatai szerint 542 Mrd forint a halasztott összeg, a magasabb, még 19 százalékos adókulccsal számolva is legalább 2853 Mrd forint társasági adóalap-növekmény szükséges 2014-hez képest. Ebből következően 2016-ban és 2017-ben egyaránt 271 Mrd forint társasági adóbevételi többletre számíthatunk a pénzforgalmi adatokban – kalkulálnak Romhányiék.
Ebből három következtetés adódik:
- Nagy valószínűséggel külföldi cégek hozták Magyarországra adóalapjukat. A növekedési adóhitel keretében tavaly elhatárolt adóalap szinte biztosan nem magyarországi gazdasági eseményből keletkezett, vagyis Magyarország ahhoz hasonló, “adó-átcsábító” megoldáshoz folyamodhatott, amelyet Luxemburg is alkalmazott évtizedeken keresztül. Ha ez bebizonyosodik, az EU megindíthatja a jogi eljárást.
- A szóban forgó ügyletek nélkül az idei első két hónap költségvetési egyenlege nem +15, hanem -52 milliárd forint lett volna, mivel az idén februári pénzforgalmi költségvetési egyenlegnek tartalmaznia kellett 67 Mrd forint halasztott társasági adóbevételt.
- A kormány becsapja saját magát, ha egy ilyen ügylet alapján idén és jövőre 271 milliárdos mozgástérrel számol. Mivel a növekedési adóhitel csak egy pénzforgalmi megoldás, amely mögött a valós gazdasági esemény az első évben történik meg, ezért az EU módszertana szerint eredmény szemléletben számított (maastrichti) költségvetési egyenleg szempontjából a teljes adókötelezettség visszakönyvelendő az első évre, a későbbi évek egyenlegét a halasztott bevételek nem javítják. Ha a kormány erre számított saját mozgásterének becslésekor (és az elmúlt hónapok ígérgetései mögött), akkor lehetséges, hogy a teljes középtávú költségvetési pálya újragondolandó.
