Belföld
Migrants and refugees walk down a railroad track towards the Hungarian border near the northern Serbian town of Horgos on August 27, 2015. As Hungary scrambles to ramp up defences on its border with Serbia, refugees continued to surge into the country in record numbers, police figures confirmed.  AFP PHOTO / ANDREJ ISAKOVIC / AFP / ANDREJ ISAKOVIC

Elutasíthatják a magyar keresetet a kvótaperben az Európai Bíróságon

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2017. 07. 26. 10:18

A magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolja a bíráknak szerdán közzétett állásfoglalásában az Európai Bíróság főtanácsnoka a menedékkérők kötelező áthelyezésére vonatkozó európai uniós mechanizmus ellen indított perben.

Yves Bot, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka azt javasolta a magyar és szlovák ügyet vizsgáló bíróknak, hogy utasítsák el a két országnak a menedékkérőket érintő kötelező ideiglenes áthelyezési mechanizmus elleni kereseteit.

Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében fordult a luxembourgi székhelyű törvényszékhez a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek tanácsa minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése ellenére fogadtak el néhány hónappal korábban.

A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a mechanizmusról szóló tanácsi határozat vagy legalábbis azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene befogadnia, 988-at Görögországból és 306-ot Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozik, hogy a szóban forgó határozatból hiányzik a felhatalmazás, azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.

Yves Bot francia főtanácsnok a bíróság luxembourgi székhelyén felolvasott állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy a felperesek beadványaiban szereplő jogi érvek nem állják meg a helyüket, indítványában ezért azt javasolja, hogy a bíróság utasítsa el a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket.

Rámutatott, hogy az uniós alapszerződések rendelkezései felhatalmazást biztosítanak olyan intézkedések elfogadására, amelyek “ideiglenesen és konkrét pontokban eltérnek a menekültügyi tárgyú jogalkotási aktusoktól az egyértelműen azonosított szükséghelyzetre való reagálás érdekében”.

Hangsúlyozta: a kérdéses, határozott időre szóló, ezért “vitathatatlanul átmeneti jellegű” határozatban foglaltak nem jelentik az uniós jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosítását, így “annak elfogadása nem minősül a jogalkotási eljárás megkerülésének”.

Bot megállapította, hogy ugyan a megtámadott határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, a tagállamok kormányait tömörítő tanács nem volt köteles egyhangú szavazásra, mivel a brüsszeli testület nem ellenezte ezen módosításokat.

A főtanácsnok azon véleményének adott hangot, hogy az uniós áthelyezési kvóták “hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

Mint írta, a tanácsi határozat intézkedéseinek nem megfelelő hatékonysága nem kérdőjelezi meg annak alkalmasságát a célkitűzések elérésére, mivel e határozatot a meghozatalának időpontjában fennálló ténybeli és jogi helyzet alapján kell megítélni, nem pedig a hatékonysági fokára vonatkozó visszamenőleges megfontolások tükrében.

Ennek kapcsán kiemelte: “a nem megfelelő hatékonyságot olyan tényezők összessége magyarázza, amelyek között szerepel az is, hogy a megtámadott határozatot egyes tagállamok egyáltalán nem vagy csak részlegesen hajtják végre, ami ellentétes a szolidaritással és a terhek igazságos megosztásával”.

A május 10-én tartott tárgyaláson a felperesek oldalán Lengyelország, az Európai Unió Tanácsa mellett pedig Görögország, Olaszország, Németország, Franciaország, Svédország, Belgium, Luxemburg, illetve az Európai Bizottság avatkozott be.

A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva javaslatot terjesszen a bíróság elé a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozóan. Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.

Az ítélethirdetés várhatóan ősszel vagy legkésőbb télen lesz. A perben a bíróság tizenöt fős nagytanácsa fog dönteni, egyszerű többséggel.

Kiemelt kép: Getty Images Hungary

(EUObserver, MTI)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.