Belföld

Harcolnánk a korrupció ellen, de örülünk, ha nem ad számlát a szaki

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2016. 11. 09. 16:10

A legújabb kutatás szerint a magyar fiatalok tudnak róla, hogy mindent áthat a korrupció, azt mondják, tennének is ellene, de valahogy mégsem változik semmi.
Korábban a témában:

A Transparency International a Publicus Intézettel és a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet munkatársaival közös kutatást készített a fiatalok korrupcióérzékeléséről, valamint a médiafogyasztási szokások és a korrupciós attitűdök közötti összefüggésekről.

A vizsgálatnak két fő célja volt, egyrészt a 18-29 éves magyarországi fiatalok korrupció-érzékelésének feltárása, másrészt a korrupciós attitűdökkel összefüggő médiafogyasztási szokások elemzése. Ennek kapcsán tartott kerekasztal beszélgetést

  • Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezetője, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, a tanulmány szerkesztője,
  • Bokor Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, a tanulmány vezető kutatója,
  • Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője, a tanulmány vezető kutatója és
  • Kutas István, a Telenor vállalati kommunikációs igazgatója.

A tanulmányban hangsúlyos szerepet kapnak a 18-29 éves korosztály médiafogyasztási szokásai. Bokor Tamás szerint bátran állítható, hogy a tévé mint médium kiirthatatlan, hiszen a teljes lakosság körében még mindig 4-4,5 óra az átlagosan képernyő előtt töltött idő. A fiatalok között inkább az alacsonyabb iskolázottságúakra és a munkanélküliekre jellemző a hosszasabb ideig tartó televíziónézés.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Viszont ezen túl már kimutatható számú olyan fiatal van, aki egyáltalán nem néz tévét. Ez a viselkedés erősen összefügg az iskolázottsággal, hiszen a felmérésben résztvevő 18-29 éves korosztály diplomával rendelkező részének egyharmada egyáltalán nem ül le a képernyő elé. Ez új kihívásokhoz vezet, hiszen ahogy Pulai András mondta, ha valaki milliókat akar megszólítani, a legjobb eszköz erre a televízió.

Olvasom, de nem hiszek neki

Természetesen a tévé helyett előtérbe került a számítógép és az internet is. Nő az internet előtt töltött idő, mi sem mutatja ezt jobban, hogy a fiatalok a közéleti hírekről már nem a tévéből vagy a nyomtatott sajtóból értesülnek, hanem a közösségi oldalak hírfolyamairól érik el azokat. Ezzel együtt viszont az is igaz, hogy attól, hogy innen tájékozódnak leginkább,

ezeket a híreket tartják a legmegbízhatatlanabbnak. 

A  Transparency International Magyarország ügyvezetője is rámutatott, hogy minél iskolázottabb valaki, annál több forrásból tájékozódik, viszont markáns ellentét mutatkozik például a főváros és vidék között, mivel Budapesten kívül a többség csak a televízióból értesül a világban történtekről, sokan ráadásul csak az állami csatornák műsoraiból. A tanulmány egyik vezető kutatója elmondta:

korábbi kutatásokból látszik, hogy a 40 év felettiek sokkal több közéleti tartalmat fogyasztanak. Így kihívás, hogyan lehet ezeket a fiatalok számára is izgalmassá, szexivé tenni.

Martin József arra is kitért, hogy érdemes megfigyelni, miket tartanak a 18-29 évesek a leghitelesebb hírforrásnak. Az első három helyezett:

  • külföldi hírportálok,
  • hazai hírportálok és
  • országos közéleti magazinok.

Nem igaz viszont, hogy az emberek nem tudják, mi történik az országban. Elmondhatjuk, hogy a fiatalok korrupciótudatossága igenis nagy

– mondta a TI ügyvezetője.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Viszont néhány eléggé elkeserítő számadat is kiderült a kutatásból, mégpedig az, hogy a fiatalok 71 százaléka szerint Magyarországon nem lehet korrupció nélkül érvényesülni, 63 százalékuk inkább nem ért egyet azzal, hogy a becsületes, őszinte embereknek ugyanolyan esélyük van boldogulni az életben, mint azoknak, akikből hiányzik a becsületesség.

Lényegében természetessé vált, hogy egy korrupt országban élünk, viszont a fiatalok 84 százaléka szerint nem szabad ebbe beletörődni.

Én is jól járok vele? Akkor az nem korrupció

Pulai András arra is felhívja a figyelmet, hogy sok hétköznapi dolog olyan természetessé vált, hogy rengetegen már nem is érzik ezeket korrupciónak. Ilyen például, amikor a szakember nem ad számlát a dugulás-elhárításért: ilyenkor sokan úgy érzik, mindkét fél jól járt, hol itt a probléma. Bokor Tamás hozzáteszi, a hálapénzt is ott nem tartják csak becsületes dolognak, ahol az orvos egyébként is sokat keres.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Magyarország krónikusan a bizalmatlanság csapdájában vergődik. Úgy lehet kihozni a fiatalokat az apátiából, ha tapasztalnak sikerélményeket.

Ehhez nőnie kellene a közintézményekbe vetett bizalomnak, hogy ne úgy tekintsenek ezekre a helyekre, mint a kormány meghosszabbított kezeire. Az is kérdés, hogy a sajtónak mekkora szerepe van a korrupció elleni harcban, hiszen

nem az a probléma, hogy ne jelennének meg oknyomozó cikkek, csak nem történik utánuk semmi

– mondja Martin József.

A fiatalok 53 százaléka szerint pedig a sajtónak igenis van szerepe a korrupciós tudatosság fokozásában. A Transparency ügyvezetője azt is elmondja, “jobban működő demokráciákban” nem írnak ilyen oknyomozó cikkeket, mint nálunk. A brit Economistot hozza példának, hiszen ott ilyen cikkek legfeljebb másodkézből kerülnek ki, valamelyik másik lapból átvéve.

Az újságírók ott úgy gondolják, ezeket a kérdéseket elintézi az igazságszolgáltatás. Viszont minél inkább keletebbre megyünk Európában, annál fontosabbá válik az oknyomozás.

Meglepő adat a kutatásban, hogy a 18-29 éves korosztály 66 százaléka úgy véli, jelentené, ha találkozna korrupciós esettel. Viszont ennek a formáját inkább anonim módon, online, “Wikileaks-módszerekkel” képzelik el, hiába van a hagyományos intézményi rendszerben rengeteg lehetőség egy ilyen eset jelentésére. Azok viszont, akik nem tennének semmit, vagy félnek, vagy úgy gondolják, áh, úgyse történik semmi.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.