Belföld

Harcolnánk a korrupció ellen, de örülünk, ha nem ad számlát a szaki

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2016. 11. 09. 16:10

A legújabb kutatás szerint a magyar fiatalok tudnak róla, hogy mindent áthat a korrupció, azt mondják, tennének is ellene, de valahogy mégsem változik semmi.
Korábban a témában:

A Transparency International a Publicus Intézettel és a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet munkatársaival közös kutatást készített a fiatalok korrupcióérzékeléséről, valamint a médiafogyasztási szokások és a korrupciós attitűdök közötti összefüggésekről.

A vizsgálatnak két fő célja volt, egyrészt a 18-29 éves magyarországi fiatalok korrupció-érzékelésének feltárása, másrészt a korrupciós attitűdökkel összefüggő médiafogyasztási szokások elemzése. Ennek kapcsán tartott kerekasztal beszélgetést

  • Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezetője, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, a tanulmány szerkesztője,
  • Bokor Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, a tanulmány vezető kutatója,
  • Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője, a tanulmány vezető kutatója és
  • Kutas István, a Telenor vállalati kommunikációs igazgatója.

A tanulmányban hangsúlyos szerepet kapnak a 18-29 éves korosztály médiafogyasztási szokásai. Bokor Tamás szerint bátran állítható, hogy a tévé mint médium kiirthatatlan, hiszen a teljes lakosság körében még mindig 4-4,5 óra az átlagosan képernyő előtt töltött idő. A fiatalok között inkább az alacsonyabb iskolázottságúakra és a munkanélküliekre jellemző a hosszasabb ideig tartó televíziónézés.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Viszont ezen túl már kimutatható számú olyan fiatal van, aki egyáltalán nem néz tévét. Ez a viselkedés erősen összefügg az iskolázottsággal, hiszen a felmérésben résztvevő 18-29 éves korosztály diplomával rendelkező részének egyharmada egyáltalán nem ül le a képernyő elé. Ez új kihívásokhoz vezet, hiszen ahogy Pulai András mondta, ha valaki milliókat akar megszólítani, a legjobb eszköz erre a televízió.

Olvasom, de nem hiszek neki

Természetesen a tévé helyett előtérbe került a számítógép és az internet is. Nő az internet előtt töltött idő, mi sem mutatja ezt jobban, hogy a fiatalok a közéleti hírekről már nem a tévéből vagy a nyomtatott sajtóból értesülnek, hanem a közösségi oldalak hírfolyamairól érik el azokat. Ezzel együtt viszont az is igaz, hogy attól, hogy innen tájékozódnak leginkább,

ezeket a híreket tartják a legmegbízhatatlanabbnak. 

A  Transparency International Magyarország ügyvezetője is rámutatott, hogy minél iskolázottabb valaki, annál több forrásból tájékozódik, viszont markáns ellentét mutatkozik például a főváros és vidék között, mivel Budapesten kívül a többség csak a televízióból értesül a világban történtekről, sokan ráadásul csak az állami csatornák műsoraiból. A tanulmány egyik vezető kutatója elmondta:

korábbi kutatásokból látszik, hogy a 40 év felettiek sokkal több közéleti tartalmat fogyasztanak. Így kihívás, hogyan lehet ezeket a fiatalok számára is izgalmassá, szexivé tenni.

Martin József arra is kitért, hogy érdemes megfigyelni, miket tartanak a 18-29 évesek a leghitelesebb hírforrásnak. Az első három helyezett:

  • külföldi hírportálok,
  • hazai hírportálok és
  • országos közéleti magazinok.

Nem igaz viszont, hogy az emberek nem tudják, mi történik az országban. Elmondhatjuk, hogy a fiatalok korrupciótudatossága igenis nagy

– mondta a TI ügyvezetője.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Viszont néhány eléggé elkeserítő számadat is kiderült a kutatásból, mégpedig az, hogy a fiatalok 71 százaléka szerint Magyarországon nem lehet korrupció nélkül érvényesülni, 63 százalékuk inkább nem ért egyet azzal, hogy a becsületes, őszinte embereknek ugyanolyan esélyük van boldogulni az életben, mint azoknak, akikből hiányzik a becsületesség.

Lényegében természetessé vált, hogy egy korrupt országban élünk, viszont a fiatalok 84 százaléka szerint nem szabad ebbe beletörődni.

Én is jól járok vele? Akkor az nem korrupció

Pulai András arra is felhívja a figyelmet, hogy sok hétköznapi dolog olyan természetessé vált, hogy rengetegen már nem is érzik ezeket korrupciónak. Ilyen például, amikor a szakember nem ad számlát a dugulás-elhárításért: ilyenkor sokan úgy érzik, mindkét fél jól járt, hol itt a probléma. Bokor Tamás hozzáteszi, a hálapénzt is ott nem tartják csak becsületes dolognak, ahol az orvos egyébként is sokat keres.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Magyarország krónikusan a bizalmatlanság csapdájában vergődik. Úgy lehet kihozni a fiatalokat az apátiából, ha tapasztalnak sikerélményeket.

Ehhez nőnie kellene a közintézményekbe vetett bizalomnak, hogy ne úgy tekintsenek ezekre a helyekre, mint a kormány meghosszabbított kezeire. Az is kérdés, hogy a sajtónak mekkora szerepe van a korrupció elleni harcban, hiszen

nem az a probléma, hogy ne jelennének meg oknyomozó cikkek, csak nem történik utánuk semmi

– mondja Martin József.

A fiatalok 53 százaléka szerint pedig a sajtónak igenis van szerepe a korrupciós tudatosság fokozásában. A Transparency ügyvezetője azt is elmondja, “jobban működő demokráciákban” nem írnak ilyen oknyomozó cikkeket, mint nálunk. A brit Economistot hozza példának, hiszen ott ilyen cikkek legfeljebb másodkézből kerülnek ki, valamelyik másik lapból átvéve.

Az újságírók ott úgy gondolják, ezeket a kérdéseket elintézi az igazságszolgáltatás. Viszont minél inkább keletebbre megyünk Európában, annál fontosabbá válik az oknyomozás.

Meglepő adat a kutatásban, hogy a 18-29 éves korosztály 66 százaléka úgy véli, jelentené, ha találkozna korrupciós esettel. Viszont ennek a formáját inkább anonim módon, online, “Wikileaks-módszerekkel” képzelik el, hiába van a hagyományos intézményi rendszerben rengeteg lehetőség egy ilyen eset jelentésére. Azok viszont, akik nem tennének semmit, vagy félnek, vagy úgy gondolják, áh, úgyse történik semmi.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CANNES, FRANCE - MAY 21:  Nicole Kidman departs after the 'How To Talk To Girls At Parties' screening during the 70th annual Cannes Film Festival at on May 21, 2017 in Cannes, France.  Celebrities, fans and the movie world have descended on Cannes for this year's festival of the screen. For seventy years The Croisette Boulevard has always been the centre of athe place watch the rich and dandy and people from all walks of life to promenade.  (Photo by Christopher Furlong/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.