Nem lesz Hóman-szobor Székesfehérváron, a Hóman Bálint Alapítvány visszalépett a szoborállítástól – közölte tudósító kollégánk a városból, ahol közmeghallgatást és közgyűlést is tartott az önkormányzat. Az alapítvány kihátrálása miatt – és a közgyűlés határozata is ezt tartalmazza – a közgyűlés elutasította a szoborállítást. A testület a döntést 20 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el.
Cser-Palkovics András polgármester szerint jogi értelemben az alapítvány a szoborállítás kezdeményezője, a döntés azonban a közgyűlésé. “Meggyőződésem, ha a korábban Székesfehérváron megtartott Hóman Bálint-konferenciák kellő nyilvánosságot kapnak, és az ellenérvek is megjelennek, akkor a folyamat másként alakult volna” – mondta a fideszes városvezető.
Fő a város nyugalma
Kováts Gabor, az alapítvány elnöke azt mondta: egy magasabb cél, a város nyugalma érdekében elálltak a mostani tervtől, de a szoborállítástól nem.
Amúgy közadakozásból fogják visszafizetni a támogatást, úgy emlékszik, 15-17 millió forintot. Arra viszont nem emlékszik, ki hagyta jóvá az Igazságügyi Minisztérium részéről a 15 millió forintos támogatást (amit Kováts állításával ellentétben nem kapnak meg a szoborra Orbán Viktor döntése nyomán).
A történész és az antiszemita
Hóman Bálint az 1930-as és 1940-es évek nagy formátumú, bár roppant ellentmondásos figurája volt. Hóman egyfelől iszonyat jelentős történelmi tevékenységet végzett, azonban a zsidótörvényekben való aktív közreműködése és a nyilasokkal való lepaktálása végképp szalonképtelenné tették. A háború után népbírósági peren ítélték börtönre a Szovjetunió megtámadása miatt, ott is halt meg.
Az alapítvány (és L. Simon László) nagy célja jó ideje egy szobor állítása Hómannak, és egy ideig úgy tűnt, Székesfehérváron ez valóra is válhat. Cser-Palkovics András hosszú ideig nem gördített akadályt elé. Az államilag pénzelt avatáshoz közeledve a hazai és külföldi zsidó szervezetek hevesen tiltakoztak, nemrég diplomatákkal együtt fáklyás felvonulást is tartottak.
Végül Orbán Viktor kormányfő is közölte, hogy a tervezettekkel ellentétben nem lesz államilag támogatott Hóman-szobor. Ezt az alaptörvénnyel indokolta, miszerint Hóman részt vett a nyilas mozgalomban, az alaptörvény márpedig kimondja, hogy Magyarország 1944-ben elvesztette szuverenitását a nyilas-náci és a kommunista megszállások miatt.
Végre megszólalt a Jobbik!
A Jobbik természetesen azonnal kritizálta, hogy a Fidesz véleménye hirtelen megváltozott Hómanról. A Dúró Dóra által jegyzett közlemény szerint méltatlan hisztériakeltés az egész ügy. Ráadásul Hóman elődje az a Klebersberg Kunó volt, akinek szintén voltak zsidózó beszólásai, de őt ma mégis mindenki elismeri (azt elfelejtik, hogy ő nem volt nyilas).
Cser-Palkovicsot is támadja a közlemény, mondván kezdetben még ő védte meg a szobor tervét. A közgyűlés is támogatta előszört, aztán hirtelen elutasította. Szerintük nem valami hirtelen új információ miatt változott meg a helyzet, “viszont az USA, Izrael és Németország nagykövetsége intenzíven kezdett ‘érdeklődni’ az ügy fejleményei iránt.” Summa summarum a Jobbik szerint a Fidesz megint kihátrált egy választóik számára fontos ügy mögül, a baloldal meg nácizhatott egy jót.
(Szerencsére munkatársaink megelőzték a vétót, és maguk felállították a budapesti Hóman-szobrot.)
