A Hindenburg léghajó 89 éve, 1937. május 6-án semmisült meg – olvasható a Rubicon cikkében. A katasztrófa az egész világot megrázta, és egyúttal véget vetett a léghajózás korszakának.
A léghajók első prototípusát 1852-ben Henry Giffard építette meg, amelyet fémvázakkal stabilizált, hidrogénnel töltötte meg, és hat lóerős gőzmotorral hajtotta. Később, a 19. század végén Ferdinand von Zeppelin ebből fejlesztette ki a polgári repülésre is alkalmas változatát, majd halála után, 1917-ben Hugo Eckner vette át a léghajók gyártását. Amerikai tőkével Ecknernek 1924-ben sikerült az LZ120-as elnevezésű léghajót forgalomba állítania, amely júliusban végrehajtotta első, több mint 80 órás, transzatlanti útját. 1929-ben pedig a Graf Zeppelinnek keresztelt LZ127-es hajó Lakehurstből indulva megkerülte a Földet.
Kiemelkedő teljesítményeik jó reklámnak bizonyultak a cég számára: rendszeresen indultak járatok Németországból az Egyesült Államokba, Dél-Amerikába és Európa bizonyos országaiba is. Mivel eddig repülőgépeket kizárólag hadi célokra vetettek be, a léghajózás a béke szimbólumává vált. Hitler, miután 1933-ban átvette a hatalmat Németország felett, remek propagandahirdetési lehetőséget látott Eckner vállalkozásában, aki visszautasította az együttműködési ajánlatot. Erre válaszul, a Zeppelinek irányítása érdekében, Göring repülésügyi miniszter megalapította a DZR állami légitársaságot. Innentől kezdve a léghajók német propagandaszövegeket játszottak a hangszórókból, és megjelent rajtuk a horogkeresztes zászló.
1936-ban építették meg az addigi legnagyobb Zeppelin léghajót, az LZ129-est, amelyet Eckner Hindenburgról nevezett el. A tervezők az erősen gyúlékony és robbanékony hidrogén helyett héliumgázt ajánlottak, de ebből nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiség, ezért végül hidrogénnel töltötték meg.
1937. május 8-án ez a döntés okozta a lakehursti tragédiát. A Hindenburg léghajó farkánál szivárogni kezdett a hidrogén, amely váratlanul kigyulladt, és pillanatok alatt lángokba borította az egész hajót. A balesetnek 35 áldozata volt és több ezer szemtanúja. Az incidens kezdetben nem rontott a Zeppelin népszerűségén, viszont ez bizonyult a léghajózás kezdeti hanyatlásának. Ezután a Graf Zeppelin egy hónapig csak európai utakat vállalt, majd múzeumba került, és, miután a többi léghajóra sem jutott elegendő hélium, a léghajózás kora leáldozott. A Luftwaffe még használta őket az angol és a lengyel partok felderítésére, de a második világháború kitörése után (Göring parancsára) a legtöbbet szétszedték, és a bennük lévő alumíniumot harci repülőgépek építésére használták fel.
