Egy friss tanulmányban egy zömök, disznószerű állat kövületét mutatják be részletesen – írja a Reuters. A Gordonia az emlősök egyik előfutára volt, és mintegy 254-252 millió évvel ezelőtt, a perm időszakban élt a mai Skócia területén, amely ekkor sivatagos vidék volt.
A szakértők nagy felbontású, 3D-s képeket hoztak létre az állat 1997-ben feltárt koponyájáról, így készítve el egy digitális másolatot. Az eredmények segíthetnek megérteni az emlősök evolúcióját.
Az állat az emlősök elődje volt, de vonásai még hüllőszerűek voltak.
„Összességében a Gordonia agya inkább hasonlít egy hüllőére, mint egy emlősére, annak ellenére, hogy közelebbi rokonságban állt velünk, mint bármelyik ma élő hüllővel” – nyilatkozta Hady George, a Bristoli Egyetem munkatársa és a csapat tagja. Mint hozzátette, az állat előagya arányaiban sokkal kisebb, mint bármely emlősé, és bár agya általánosságban hasonlít a többi emlőselődjére, az anyagcsere-funkciókat irányító tobozmirigye igen nagy volt.
Steve Brusatte, az Edinburgh-i Egyetem paleontológusa szerint az élőlény agya még inkább hosszúkás volt, a furcsa alak ellenére azonban a testhez mért aránya viszonylag nagynak bizonyult. Az intelligencia felmérése nem egyszerű az állatoknál, különösen a kihalt fajoknál, de a jelek alapján úgy tűnik, hogy a Gordonia meglehetősen intelligens lehetett.
Az állat nagyjából 1 méter hosszúra és 45 kilogrammosra nőtt meg. Feje kissé buldogszerű volt, és bár zömök és disznószerű testfelépítésű volt, lábai nem voltak olyan hosszúak, mint a sertéseké. Csőre és agyarai megkönnyítették a növényevő életmódot, főként a gyökerek kikaparását.
A Gordonia 252 millió évvel ezelőtt, a földtörténet legsúlyosabb tömegkihalása során pusztult ki. A katasztrófa hátterében a heves szibériai vulkáni tevékenység állhatott, és ez a kihalási hullám hozta el a dinoszauruszok felemelkedését mintegy 230 millió éve. Az első emlősök csak nagyjából 210 millió éve jelentek meg.
