Egy új tanulmány szerint a világ legősibb testpiercingjei lehetnek azok a kőből és vulkanikus üvegből készült őskori díszek, amelyeket egy újkőkori település sírjaiban találtak meg Törökországban – írja az IFLScience. A leletek mintegy 11 ezer évesek, és valószínűleg a felnőtté válási rituálékhoz kapcsolódtak.
„Tudtuk, hogy a neolitikumban voltak fülbevalószerű leletek, számos lelőhelyen találtak ilyeneket” – mondta Dr. Emma Baysal, az Ankarai Egyetem kutatója és a csapat tagja. Mint hozzátette, eddig azonban hiányoztak az olyan in situ leletek, amelyek megerősítették volna az emberi testen való alkalmazásukat a kései neolitikum előtt.
A tárgyakat a Boncuklu Tarla nevű lelőhelyen fedezték fel, és a csontvázak füle és szája körül kerültek elő, ami arra utal, hogy minden bizonnyal piercingként használták őket. Összesen 106 leletet találtak, amelyet egyértelműen erre a célra szántak, ezek közül 85 volt alkalmas az elemzésre. A díszek többnyire mészkőből, folyami kavicsból vagy obszidiánból készültek, és legalább 7 milliméter átmérőjűek voltak, ami viszonylag nagy lyukat eredményezett a viselő bőrén.
Hét különböző piercingtípust azonosítottak, köztük fülbevalókat, nyaki és borda feletti piercingeket, illetve ajakszegecseket. Az egyik elhunytnál, akinek szájüregéből került elő egy ékszer, egyedi kopásnyomokat mutattak ki a metszőfogakon. Az elváltozást valószínűleg az alsó ajak alatti kővel való ismétlődő érintkezés okozta.
A piercingek csak felnőttek sírjaiban voltak jelen, ez alapján azt feltételezik, hogy a díszek a felnőtté avatási szertartásokhoz kapcsolódtak. A díszek észrevehető változást idéztek elő az érintetteknél, az ajakékszer például megváltoztathatta viselője beszédét.
Baysal kiemelte, hogy Boncuklu Tarla neolitikus lakói nagyon összetett díszítési gyakorlatot folytattak. Mint hozzátette, az eredmények azt mutatják, hogy a ma is nagymértékben életünk részét képező hagyományok már 10 ezer éve, abban a fontos átmeneti időszakban kialakultak, amikor a nyugat-ázsiai emberek elkezdtek letelepedni.
