Egy friss tanulmány alapján sikerült olyan módszert találni, amellyel hozzáférhetőbbé válnak a rákos daganatok a gyógyszeres kezelések számára – írja a ScienceAlert. A megoldás lényege, hogy beindítanak egy időzített bombát a tumorhoz kapcsolódó vérerek vonalában lévő sejtekben.
Ezek az erek szabályozzák a daganatos szövethez való hozzáférést. Amíg nem nyitják meg őket, a mesterséges immunsejtek nem tudnak bejutni, hogy felvegyék a harcot a betegséggel.
Az időzített bomba valójában egy Fas vagy CD95 nevű receptor.
Tanmoy Mondal, a Davisi Kaliforniai Egyetem munkatársa és kollégái szerint a receptort eddig alulértékelték a rák immunterápiájában, klinikai vizsgálatokig egyetlen Fas-antitest sem jutott el.
A csapat egérmodelleket és emberi sejtvonalakat használt fel kísérleteihez, melyek során specifikus antitesteket azonosítottak. A kutatók szerint eredményeiknek köszönhetően terápiás út nyílhat a Fas célbavételére.
Új kezelési lehetőségek
A halálreceptor úgynevezett epitópjához kötődő antitest lényegében egy gyilkos kapcsoló. Amint ez az immunellenőrző pont felnyílik, a különböző terápiákkal, például a CAR-T-vel több célpont is elérhetővé válik.
A CAR-T lényege, hogy a beteg saját fehérvérsejtjeit, a T-sejteket úgy programozzák, hogy azok a rákos sejtek meghatározott típusaihoz kötődjenek, megtámadva azokat. A testre szabott immunsejtek ugyanakkor általában nem tudnak átjutni a járulékos sejteken, amelyek nem rendelkeznek a daganatos sejtek felismeréséhez általában használt antigénekkel. Éppen ezért a terápiát eddig csak vérrák vagy leukémia kezelésére engedélyezték, szilárd daganatok ellen nem használták.
Mondal kollégáival két olyan módosított antitestet fejlesztettek ki, amelyek rendkívül hatékonyan kapcsolódnak a Fas-receptorokhoz, önpusztításra késztetve a járulékos sejteket. Az eredményeket petefészekrák-modellekben és számos más, laboratóriumban tesztelt tumorsejtvonalon is megerősítették.
A kutatók által kifejlesztett Fas-ligand a Fas-receptor két kritikus részét is képes megragadni. Ezek a részek további vizsgálatokat követően potenciális gyógyszercélpontokká válhatnak.
Ha egy nap sikerült a CAR-T sejtjeit úgy létrehozni, hogy ezen receptorrészeket támadják, a kezelés sokkal hatékonyabbá válhat. „Ismernünk kell a beteg Fas-státuszát, különösen a felfedezett epitóp körüli mutációkat, mielőtt egyáltalán fontolóra vennénk a CAR-T használatát” – emelte ki Jogender Tushir-Singh, a Davisi Kaliforniai Egyetem szakértője és a csapat tagja.
