A héten Magyarországra látogatott friss Nobel-díjasaink egyike: Karikó Katalin október 11-én délután az MTA székházában tartott sajtótájékoztatót Áttörések című önéletrajzi könyvének bemutatója előtt. Az eseményen Erdei Anna immunológus, az MTA főtitkárhelyettese is részt vett.
Jó nap az, amikor a tudományra ilyen figyelem hárul
– kezdte sajtótájékoztatóját Karikó Katalin, aki kiemelte: reméli, hogy az elkövetkező időszakban komolyabb érdeklődés övezi majd a tudományos világot.
Újságírói kérdésre elárulta, a rivaldafény után szeretne visszatérni a régi mindennapokhoz, a mostani lehetőséget ugyanakkor fel akarja használni a tudomány népszerűsítésére. Mint hozzátette, ehhez a sajtóval is együtt kell dolgoznia, hiszen annak közvetítésével ismerheti meg a közönség a szakemberek világát.
Ez különösen azért fontos, mert – mint ahogy azt a világjárvány alatt is láthattuk – az ismerethiányt kihasználhatják az ebben érdekeltek. A kutató úgy látja, a laikusokat óvatosan, apránként érdemes bevezetni a tudományba.
Hogy az elmúlt időszakban, és különösen a Nobel-díj bejelentése óta milyen népszerű lett, azt jól igazolja e-mail fiókja: ezrével érkeznek a megkeresések. A nagy figyelem teherrel is jár, eddig nem volt hozzászokva, hogy különösebben óvatosan kellene fogalmaznia, ma már azonban a szavainak komoly súlya van. Részben emiatt nem árulja el, pontosan melyik gyógyíthatatlan betegség vizsgálatával foglalkozik most – amíg nincs biztos eredmény, nem szeretne túlzott reményt kelteni.
Nobel-díjasunk a fiataloknak is üzent: a tudományos pályától ne várjanak csillogást, a munka során leginkább a kutatás folyamata, a felfedezés izgalma tud örömöt adni. Karikó Katalin számára is éppen ez a vonzó, a munkát egy krimikötethez hasonlította, amelyet egyszerűen képtelenség letenni. „Nagyszerű dolog kutatónak lenni” – mondta, hozzátéve, hogy a pálya persze nem való mindenkinek.
Nem követi a magyar viszonyokat
Karikó Katalin elmondása szerint nem tapasztalta, hogy nőként nehéz helyzetben lett volna pályája kezdetén, akik hittek benne, illetve támogatták, mind férfiak voltak. Máskor is beszélt már róla, és ezúttal is kitért rá: magát szorgosnak, de semmiképp sem zseninek tartja, gimnáziumi évei alatt nem is volt kimagasló tanuló.
Korábban másik új Nobel-díjasunk, Krausz Ferenc azt nyilatkozta, a tanárok megbecsülését helyre kell állítani.
Abban mindenesetre biztos, hogy az iskola fontos közeg, szükség van jó tanárokra.
Saját tapasztalatai tükrében rendszerszintű különbségeket nem emelt ki Magyarország és az Egyesült Államok között, úgy véli, az egyéni hozzáállás sokkal lényegesebb. Véleménye szerint a külföldre vándorló magyarok is elsősorban azért válhatnak sikeressé, mert új hazájukban, a körülmények miatt sokkal keményebben meg kell dolgozniuk a sikerért. Visszatekintve magát sem látta kifejezetten kimagasló teljesítményűnek, amikor megérkezett Amerikába.
Karikó Katalin magyarországi tartózkodása az MTA-s eseményekkel nem ért véget, október 12-én a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba látogat majd, és egykori csoporttársaival is találkozni fog.
Nagy év a magyar tudomány számára
Mint ismeretes, az idei Nobel-szezon hazai szempontból különleges volt, hiszen hosszú idő után rögtön két magyar díjazott is lett, előbb Karikó Katalin, majd Krausz Ferenc örülhetett. Saját területükön mindketten megosztva kapják meg a legnevesebb tudományos kitüntetést.
A két magyar szakemberrel korábban több cikkben is foglalkoztunk, írtunk
- Karikó Katalin életútjáról,
- karriere nehézségeiről
- és munkája jelentőségéről,
- valamint Krausz Ferenc pályájáról,
- arról, mit is ért el a fizika területén,
- illetve az eddigi magyar Nobel-díjasokat is bemutattuk.
