Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártfőtitkár, a Sztálin halálával kezdődő politikai harc győztese 52 éve, 1971. szeptember 11-én hunyt el. A politikus 10 évig irányította a Szovjetuniót, ezt az időszakot a személyi kultusz lerombolása és a sztálini ideológia felülvizsgálata, illetve szélsőségesen ingadozó külpolitika jellemezte – írja a Rubicon.
Egyszerű munkásból teljhatalmú vezető
Hruscsov 1894-ben született egy kis faluban, ahol később kohászként kezdte pályafutását. Az orosz polgárháború idején komisszárként teljesített szolgálatot a vörösök oldalán, majd belépett a kommunista pártba. Az 1936-ban kezdődő nagy tisztogatások idején Sztálin odaadó híve maradt, cserébe egyre magasabb pozíciókhoz jutott a mezőgazdasági termelés irányításában, majd a hadiipar működtetésében is.
A második világháború során Hruscsov közvetítő feladatot vállalt a tábornokok között, majd harcolt Sztálingrád alatt, a győzelem után pedig Sztálin legbelső bizalmasai közé került. A diktátor halálát követő kíméletlen harc során előbb – a halálba küldött – Berija, majd a minisztertanács elnöke, Georgij Malenkov felett is győzedelmeskedni tudott, így 1953. szeptember 14-én elfoglalhatta a főtitkári széket, 1955 februárjában pedig – Malenkov pozíciójának megszerzésével – kezében összpontosíthatta a teljes főhatalmat.
’56 véres megtorlása
Teljhatalmú vezetőként desztalinizációt hirdetett, miután éles kritikával illette elődje személyi kultuszát, bírálta a tisztogatásokat és a terrort, valamint elvetette az erőszakos, gyakorta értelmetlen centralizációt. Az enyhülés nyomán a gulágok politikai foglyainak döntő többsége szabadlábra került, a cenzúra enyhült, a Szovjetunió elszigeteltsége pedig drasztikusan csökkent. Hruscsov elsősorban a modernizációt és az életszínvonal emelését tartotta fontosnak, de komoly szerepe volt a szovjet űrprogram beindításában is.
1956-ban Lengyelországban és Magyarországon is felkelés robbant ki, amelyet hazánkban Hruscsov a Vörös Hadsereg bevetésével vert le, majd véres megtorlással, és Kádár János hatalomba emelésével állította vissza a szocialista rendet.
Kis híján atomháborút okozott
A pártfőtitkár a szovjet-amerikai együttműködés megvalósítására törekedett, amely Eisenhower elnöknél tett 1959-es látogatásával érte el csúcspontját. Két évvel később azonban gyökeres változás következett be, az Egyesült Államok ugyanis – a Disznó-öbölben végrehajtott incidenssel – kísérletet tett Fidel Castro kubai diktátor megbuktatására, amire Hruscsov úgy válaszolt, hogy nagy hatótávolságú rakétákat telepített a szigetországba.
Az újabb enyhülést a Szovjet Kommunista Párt keményvonalas politikusai viszont már meghátrálásnak értékelték, ezért 1964-ben puccsot szerveztek és megbuktatták Hruscsovot. A pártfőtitkári székbe ezután Leonyid Brezsnyev ülhetett, Hruscsovot pedig háziőrizetben tartották egészen 1971. szeptember 11-éig, amikor szívbetegségben elhunyt.
