Tudomány

Emberi csontból készült ékszert találtak

INAH
INAH

A Mexikói Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) csapata egy ősi, emberi csontból készült orrdíszre bukkant Palenque maja romvárosában – számol be az Arkeonews. A leletet a Nagy Pakal (603-683) által épített palotakomplexumhoz tartozó, C jelű háznál végzett ásatások során tárták fel.

Az orrdíszt egy, a bokaízületnél található csontból hozták létre, felszínére olyan jelenetet véstek, amely az istenekkel és az ősökkel való kommunikációra utal.

Ilyen típusú ékszereket a város uralkodói és papjai viselhettek szertartásaik során, amelyek K’awiilhez, a kukorica és a termékenység maja istenéhez kötődtek.

Ez az első ilyen típusú felfedezés Palenque területén.

Az orrdísz egy rituális tárgyakból álló leletegyüttes része volt, amelyet a késő klasszikus periódusra (időszámítás szerint 600 és 850 között) datáltak. Az ékszer egy földdel és faszénmaradványokkal teli gödörből került elő, a mélyedésben a csapat állati maradványokat, obszidiánpengéket,magvakat, halcsontokat, teknősmaradványokat, egy csontból készült ásó darabjait és egy emberi csontból készült orrkarikát is felfedezett.

A lelet figyelemreméltó az összetettsége, valamint a vésett vonalai stabilsága, pontossága és kombinációja miatt. A teljes dísz mindössze 6,4 centiméter hosszú és 5,2 centiméter széles, alul 5 centiméter vastagsággal. A felületén kivehető egyik jeleneten egy férfi profilja látható, aki madárfej formájú fejfedőt visel. Egy másik szelvényen egy alsó állkapocs nélküli emberi koponya szerepel, bal részén a sötétség vagy éjszaka írásjele olvasható.

Arnoldo González Cruz, a Palenque-i Régészeti Projekt igazgatója szerint az istenség egyik jellegzetes vonása a rendkívül hosszúkás fej és a csúcsban végződő profil. „Emiatt a kutatók úgy vélik, hogy az orrdíszt az ősi város uralkodói és papjai viselték olyan szertartásokon, amelyeken K’awiil, a kukorica és a termékenység maja istenét testesítették meg” – mondta a szakértő.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik