Az elmúlt hetek esősebb időjárása miatt sokan azt hihetnénk, hogy megfelelő a talaj nedvességtartalma mindenhol az országban, azonban az OMSZ aszályinformációs oldalán jól látszik, hogy az ország középső területein és az Alföld jelentős részein most is közepes és nagyfokú aszály van. A tavalyi aszály volt az elmúlt 48 év legsúlyosabb szárazsága Magyarországon, így a Másfélfok most azt vizsgálta, hogyan tudnánk elkerülni azt, hogy ezek az események 3-4 évente következzenek be a század végére.
Az időnkénti aszály hazánk éghajlatának természetes velejárója, azonban az éghajlatváltozás következtében annak fokozódására számíthatunk. Az elmúlt 48 év adatai alapján azonban kimondható, hogy a tavalyi évben fordult elő a legsúlyosabb aszály hazánkban a területi átlagok alapján. 2022 mellett csupán egy év, 1992 érte el a közepes erősségű aszály kategóriát a magyarországi átlagértéket tekintve.
Például az eddigi legszárazabb év 2011 volt, azonban az aszály nem ekkor volt a legsúlyosabb, hiszen az ezt megelőző 2010-es év épp a legbőségesebb volt a csapadékot tekintve, így a talajban eltározott nedvesség enyhítette az esztendő szárazságát.
Az elemzéshez egy Magyarországon elterjedten használt mutatószámot, az ún. Pálfai-féle aszályindex egy módosított változatát használták. A kukorica termésátlagával szemléltetve jól látszik, magasabb termésátlag általában azokban az években jellemző, amikor alacsony volt az aszályindex értéke, és ez fordítva is igaz. A legalacsonyabb termésátlagot tavaly regisztrálták (3420 kg/ha), épp amikor az aszályindex a maximumát (8,6 °C/100 mm) vette fel.
Itt lehet a legnagyobb a baj
Az elkövetkezendő években várhatóan csökkenni fog az aszálymentes évek területi aránya hazánkban. Míg a megfigyelések átlagát tekintve Magyarország területének 37 százaléka jellemzően aszálymentes volt 2001 és 2020 között, addig a 21. század során a forgatókönyvek szerint ez csökkenni fog, a legpesszimistább szcenárió szerint 2081‒2100-ra 10 százalék alá is eshet.
Ha viszont azonnal életbe lépne a kibocsátások csökkentése, a század végére egyes szimulációk szerint valamelyest növekedhetne is az aszálymentes terület aránya. A jövőre vonatkozó szimulációk átlaga szerint a 2021‒2040-es időszakra az Alföldön csökkenni fog az aszálymentes évek száma minden forgatókönyv esetén.
Az évszázad végére viszont meghatározó lesz, hogy mit kezdtünk a kibocsátásokkal: ha tartjuk magunkat a 2 Celsius-fokos célhoz, akkor a 2001‒2020-as időszak megfigyeléseihez hasonló képet kaphatunk, míg a kibocsátáscsökkentés meg nem valósulása esetén az ország legnagyobb részén csak 2-nél kevesebb aszálymentes év valószínű a 20-ból.
Az aszályra való felkészülés és az alkalmazkodási stratégiák kidolgozása eddig is fontos volt a hazai mezőgazdaságban, hiszen Magyarország éghajlatának része a nyári aszályos időszak. Ilyen alkalmazkodást jelenthet például az öntözőrendszerek kiépítése, mezővédő erdősávok megőrzése, talajművelési vagy vízmegtartást segítő agrotechnológiák alkalmazása, a megfelelő terményfajta, vagy az éghajlati feltételeket leginkább toleráló haszonnövény megválasztása.
A portál szerint ellenkező esetben a tavalyihoz hasonlóan (50,6 milliárd forint) az agrárkár-enyhítésre hatalmas összegeket kell majd fordítanunk, a termésveszteség miatti károkról nem is beszélve, amelyek tavaly becslések szerint 400-500 milliárd forintra rúgtak. Az éghajlatváltozás mielőbbi mérséklése kulcsfontosságú a biztonságos élelmiszer-ellátás szempontjából is.
