Kultúra

Tokaji lett az idei Borászok borásza

Bárdos Sarolta, a tokaji borvidék borásza beszédet mond, miután átvette a Borászok Borásza díjat annak előző kitüntetettjétől, Heimann Zoltán szekszárdi borásztól (b) a budapesti New York Palotában rendezett díjátadón 2024. április 27-én. MTI/Bruzák Noémi
Bárdos Sarolta, a tokaji borvidék borásza beszédet mond, miután átvette a Borászok Borásza díjat annak előző kitüntetettjétől, Heimann Zoltán szekszárdi borásztól (b) a budapesti New York Palotában rendezett díjátadón 2024. április 27-én. MTI/Bruzák Noémi
Bárdos Sarolta Heimann Zoltán szekszárdi borásztól, a tavalyi kitüntetettől vette át a díjat.

Bárdos Sarolta, a tokaji borvidék borásza vehette át a Borászok Borásza díjat szombaton Budapesten. A kitüntett az elismerés átvételekor úgy fogalmazott: Tokajban jó bort készíteni kötelesség. Mint ahogyan az is – fűzte hozzá –, hogy ápoljuk hagyományainkat, és a világ minden részére eljuttassuk azt az üzenetet, hogy Tokajban csoda terem a szőlőtőkéken.

Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos, a Borászok Borásza díj alapítója a díjátadó gálán kiemelte: a magyar bor egyik kitörési pontja, hogy világhírű legyen, mindenki tudjon róla, és ne csak mi, magyarok beszéljünk róla. Elmondta, hogy a díjazott első körben ötven, majd öt jó jelölt közül került ki. De „akik benne vannak ebben az ötvenben, azok nagyon legyenek magukra büszkék” – hangoztatta.

A Borászok Barátja díjat Ambrus Lajos író, szőlőbirtokos, a Food és Wine vendégszerzője, valamints Wojciech Bonkowski borszakértő érdemelte ki.

Sulyok Tamás: A bor titok, szakralitás

Kiváló borászok nélkül a legősibb szőlőfajtákból és a legkedvezőbb évjáratok terméséből sem születnének minőségi borok – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök a díj átadóján. A bor ott van az irodalmunkban, a művészetünkben, az egyházi liturgiában – mutatott rá az államfő, hozzátéve: a borkészítés végigkíséri egész történelmünket.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott: „a bor örökség, a táj ízének közvetítője, egyediségének őrzője, a bor titok, szakralitás”.
Emlékeztetett: fél évezreddel ezelőtt Werbőczy István a Hármaskönyvében a szőlőhegyek gazdag jövedelméről, a szőlősök értékéről írt, a magyar szokásjog gyűjteménye pedig rögzítette, hogy a szőlősök eladásánál a szőlő igazi értékét külön meg kell állapítaniuk a helyi bírának és az esküdt polgároknak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik