Tudomány

Van, ahol az emberek delfinekkel együtt halásznak

Lelia Valduga / Getty Images
Lelia Valduga / Getty Images

A brazíliai Laguna térségében nagyjából 140 évvel ezelőtt különös kapcsolat alakult ki a helyi palackorrú delfinek és a halászok között. Egy friss tanulmány megerősíti, hogy az együttműködés mindkét fél számára előnyös, a külső tényezők viszont veszélyt jelentenek az összefogásra – írja az IFLScience.

Dél-Amerika keleti partjai mellett nagy csoportokban vándorolnak a Mugil liza halfaj egyedei. Az állatok a delfinek és az emberek számára is egyaránt fontos táplálékforrást jelentenek. Lagunánál a tengeri emlősök a part irányába űzik a halakat, ahol a kézi hálóval dolgozó tradicionális halászok befoghatják őket. A helyiek gyakran egyenesen a delfineket figyelik, hogy kiderítsék, mikor érdemes kivetni a hálókat.

Dr. Damien Farine, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa arra volt kíváncsi, hogy az együttműködés miként kedvez az állatoknak. A kutató és kollégái drónok képeit és víz alatti felvételeket elemezve arra jutottak, hogy a delfinek mélyebbre merülnek, hogy bejussanak a hálók alá, ahol aztán könnyebben elkaphatják a halakat. Farine szerint a felnőtt példányok túl nagyok és tapasztaltak ahhoz, hogy a hálókba gabalyodjanak, a fiatalabbak viszont néha csapdába esnek.

A halászok számára a delfinek igen értékesek, ezért ki szokták szabadítani a hálóba került egyedeket.

Összehasonlításképp: az ipari halászhajók nagy számban pusztítják mellékfogásként a delfineket.

A szakértők interjúkat is készítettek a halászokkal. A megkérdezettek háromötöde azt mondta, érzik, amikor a delfinek elkapnak egy-egy halat, de ezt nem bánják, hiszen a segítségükkel sokkal könnyebb dolguk van.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy nem minden delfin működik együtt az emberekkel. Ennek oka egyelőre nem ismert, elképzelhető, hogy a fajon belül verseny folyik a halászati területekért. Azoknál az egyedeknél, amelyek a halászokkal dolgoznak, 13 százalékkal magasabb a túlélési esély.

Nem Laguna az egyetlen hely a földön, ahol ilyen összefogás figyelhető meg: Farine-ék az indiai Keralánál is dokumentáltak hasonlót, de Nyugat-Afrikából, Mianmarból és Ausztráliából is ismert a jelenség. Mindegyik eset tengeripérfélékhez köthető, úgy tűnik, ezen halak csoportos mozgása alkalmas célponttá teszi őket. Sajnos az ipari túlhalászat és a klímaváltozás veszélybe sodorja a zsákmányállatokat, így pedig a különleges ember-delfin együttműködést is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik