Régóta figyelmeztetnek a szakértők: a klímaváltozás nem egyszerű felmelegedés, az éghajlat átalakulása miatt világszerte egyre gyakoribbá és hevesebbé válnak majd a legkülönfélébb extrém időjárási események.
A globális felmelegedés éppen olyan tudományos konszenzusnak tekinthető, mint a gravitáció vagy az evolúció, abban viszont már kevésbé értenek egyet a szakértők, hogy napjaink extrém eseményei mennyiben tudhatóak be a klímaváltozásnak. Bolygónk komplex éghajlati rendszere miatt nem egyszerű egy-egy szélsőség mozgatórugóit pontosan felmérni.
Ennek ellenére egy konkrét tornádó vagy szárazság után sokszor felmerül a kérdés, hogy vajon ugyanolyan pusztító lett volna-e az adott katasztrófa a globális felmelegedés nélkül is. Cikkünkben nem próbálunk választ adni erre, ehelyett 2022 legjelentősebb időjárási eseményeit bemutatva igyekszünk érzékeltetni, milyen jövő vár fajunkra, ha nem cselekszünk a Föld megóvása érdekében.
Az extrém időjárás ugyanis idén sem kímélte az emberiséget, az aggodalmak pedig minden súlyosabb katasztrófa után felerősödtek. Északtól délig, kelettől nyugatig: mintha egyre többször kellene szembenéznünk az egyre pusztítóbb időjárással, amely globálisan 2022-ben összesen nem kevesebb mint 29 milliárd dollár kárt okozott.
Pokoli nyár
Az extrém időjárás szempontjából 2022-re elsősorban a nyári hőség miatt fogunk emlékezni – Európában legalábbis egészen biztosan. A forróság hazánkat sem kímélte, a hőhullámokat ráadásul sok régióban brutális szárazság is kísérte. Júliusban a fél világ arra figyelt, hogy Olaszország miként fogy ki a vízből, eközben pedig a mi Alföldünk is fuldoklott.
Az Egyesült Államok nyugati partjától Kínáig sok helyen kínkeserves volt az idei nyár, Északkelet-Afrikában pedig zsinórban a negyedik esős évszak maradt el, humanitárius krízist idézve elő.
Ahogy ez lenni szokott, a száraz körülmények a lángok terjedésének is kedveztek. Amazónia brazíliai részén 2010 óta nem volt annyi tűzvész, mint 2022 augusztusában, Európában rekordot döntött a tüzek száma, és ahogy lassan már megszokhattuk, Kalifornia is lángba borult a legutóbbi tűzszezonban.
Brutális viharok
Ha a képzeletbeli skála másik végét, a hideget, viharokat és csapadékozást vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az időjárás ebből a szempontból sem volt kegyes idén az emberiséghez. Februárban elképesztő erejű ciklonok csaptak le Európára: a helyzet Nagy-Britanniában, a Benelux államokban és Németországban különösen súlyos volt, de a téli viharok hazánkat sem kerülték el. Amerikában szintén pusztító viharok vonultak át, Texasban a szélsőséges fagyban gyakorlatilag felrobbantak a fák.
A viharok és áradások tavasszal Ausztráliában és Afrikában idéztek elő felfoghatatlan károkat, majd Ázsia, Amerika és Európa következett. Júniusban az Egyesült Államokban a hőhullámok sújtotta vidékeken viharok, tornádók, váratlan árvizek és özönvízszerű esőzések alakultak ki, ezzel egy időben a nyári viharok a mi földrészünkön is erősödtek, Csehországban még tornádók is jelentkeztek.
Az esőzések a világ számos pontjára lecsaptak, köztük Magyarországra. Bangladesben és Indiában májusban, Pakisztánban szeptemberben alakult ki katasztrófa, Ausztráliában pedig júliusban menekültek el ezrek lakhelyükről az áradások miatt. Törökországban augusztusban falvakat nyelt el a víz, Japánban pedig milliókat kellett evakuálni.
A hurrikánszezon is igen kemény volt. Szeptemberben egy trópusi vihar New Yorkot elérve ölt embereket, a hónap végén pedig Floridára csapott le minden idők egyik legpusztítóbb trópusi ciklonja. A szélsőségek az év vége felé sem akartak csillapodni: november közepén New York állam északi része bénult meg a havazás miatt.
Ilyen jövő vár ránk
Mint írtuk, nehéz meghatározni, hogy az egyes extrém időjárási eseményekhez mennyiben járult hozzá a klímaváltozás. Az ugyanakkor biztos, hogy a globális felmelegedés fokozódásával többször jelentkeznek majd hasonló katasztrófák, ráadásul egyre hevesebbek is lesznek.
Noha a kihívásokat régóta ismeri az emberiség, érdemi lépéseket egyelőre nem igazán sikerült tenni. Fajunk feladata az lenne, hogy minél előbb és minél nagyobb mértékben mérsékelje az üvegházhatású gázok kibocsátását, emissziónk ugyanis az éghajlati átalakulás legfőbb okozója. Példátlan nemzetközi összefogásra lenne szükség, amely – egyelőre legalábbis – elmarad.
Ahogy az elmúlt szűk 30 esztendőben minden évben, úgy a világ országainak képviselői idén is összegyűltek, hogy megvitassák a globális felmelegedés problémáit. Az ENSZ rendezvényén azonban 2022-ben sem tudtak áttörést elérni, az emberiség továbbra sem vállalta, hogy érdemben felveszi a harcot az egész Földet fenyegető klímaváltozással.
Kiemelt képünkön tűzoltók erdőtüzet oltanak el Ávila tartományban, Spanyolországban 2022. július 18-án.
