Mohammed Abdu Abdulbaqi / Anadolu Agency / Getty Images
Tudomány zöldövezet

Akkora az éhínség Etiópiában, hogy már egymást eszik a tevék

Egymás után négy esős évszak múlt el érdemi csapadék nélkül Északkelet-Afrika egyes területein, és az ötödik szezon is igen száraznak ígérkezik. A szakértők régen rámutattak az aszály veszélyeire, a február végén kirobbant ukrajnai háború ugyanakkor elterelte a figyelmet a problémáról. Kenyában, Szomáliában és Etiópiában jelenleg a bolygó egyik legnagyobb humanitárius krízise zajlik, milliókat érint az éhínség. A klímaváltozás hatására a hasonló élelmiszerhiányok egyre gyakoribbak lesznek, a probléma orvoslása pedig a fejlett világ feladata lenne. Nem pusztán az empátia motiválhat: a régió támogatása nélkül újabb menekülthullámok alakulhatnak ki.

A gyakran Afrika szarvaként emlegetett Északkelet-Afrika területén ma négy nemzetközileg elismert ország, Etiópia, Szomália, Eritrea és Dzsibuti, illetve egy de facto állam, Szomáliföld osztozik, de a szélesebb régióhoz szokták sorolni Kenyát, Szudánt, Dél-Szudánt és Ugandát is. A térség az emberi evolúció kutatása szempontjából kiemelt jelentőségű, az Etiópia délnyugati részén folyó Omo völgye például az Australopithecus és a Homo nemek fontos régészeti lelőhelye. A terület későbbi történelme is rendkívül gazdag, de élővilága és kulturális sokszínűsége is különleges.

A térség manapság mégsem főként ezek miatt ismert: Északkelet-Afrika a világ egyik legfejletlenebb régiója, amelyet szárazságok, éhínségek, vízkrízisek, járványok, korrupciós ügyek és konfliktusok sújtanak, a területet ráadásul az éghajlati átalakulás is kifejezetten súlyosan érinti. Az Egyesült Nemzetek Szervezete és a Vöröskereszt októberi jelentése alapján Afrika szarva azon helyek közé tartozik, ahol az extrém hőhullámok intenzitása rövidesen egészségi és társadalmi szempontból is elviselhetetlen lesz, a folyamat rengeteg halálesethez vezet majd. A globális felmelegedés emellett az aszályok esélyét és időtartamát is növeli.

A csapadékhiány pusztító erejét a térség már nem egyszer megtapasztalta. Az 1970-es, 1980-as és 1990-es években is jelentkeztek a szárazságra – és a politikai állapotra – visszavezethető éhínségek, az 1985-ös, világhírű Live Aid koncert megszervezését épp az etiópiai állapotok váltották ki. Legutóbb 2010-2011-ben Szomáliában, majd 2016-2017-ben Dél-Szudánban okozott élelmiszerhiányt az eső elmaradása, Szomáliában a több mint 250 ezer áldozat mintegy fele gyermek volt.

Most azonban a helyzet még súlyosabbá válhat.

Afrika szarva évtizedek óta nem tapasztalt szárazsággal néz szembe, amely a térség írott történetének legsúlyosabb aszályává eszkalálódhat.

A terület instabilitása azt is jelenti, hogy a csapadékhiány különösen aggasztó, a krízis további konfliktusokhoz és újabb menekülthullámhoz vezethet.

2020 óta nem esett eső

Az ENSZ alá tartozó Világélelmezési Program (WFP) már február elején figyelmeztetett, hogy a szárazság miatti élelmiszerhiány Kenyában, Szomáliában és Etiópiában 13 millió embert sodorhat veszélybe. A régióban emberek tömegei eleve alultápláltsággal küzdenek, a gyermekek pedig különösképpen sérülékenynek számítanak.

J. Countess / Getty Images Vizet gyűjtenek a Lalibela városán keresztülfolyó patakból 2022. március 31-én, miután a TLFP invázióját követően kár esett az elektromos és energetikai hálózatban.

A WFP aggodalma annak volt betudható, hogy akkora Északkelet-Afrikában három egymást követő esős évszak is kvázi elmaradt. A területen normál esetben évente két csapadékos szezon jelentkezik, 1981 óta nem regisztráltak ennyire száraz periódust. A WFP februárban fél évre 327 millió dolláros támogatást javasolt a helyi közösségek megóvására, azóta viszont a krízis még súlyosabbá vált.

A szervezet augusztusban már úgy becsülte, hogy 22 millió embert lehet veszélyben. Ekkora zsinórban már a negyedik esős szezon múlt el komolyabb csapadék nélkül, a termésmennyiség tovább csökkent, milliószámra pusztultak az állatok, és 1,1 millió ember kényszerült elhagyni otthonát.

A WFP által korábban javasolt segélycsomag töredékét sikerült összegyűjteni. Az Afrikában kibontakozó humanitárius katasztrófáról teljesen elterelték a figyelmet az egyéb krízisek, főként a február végén kirobbant ukrajnai háború. Sokan még csak nem is hallottak róla, hogy Afrika szarván újabb, határokon átívelő éhínség bontakozik ki.

Az ENSZ szervezete nyáron már fél évre egy 418 millió dolláros csomagot javasolt, egyben figyelmeztetett, hogy a helyzet tovább romolhat az elkövetkező hónapokban. Ez most igazolódni látszik.

Milliószámra pusztulnak az állatok

Az érintett országokban nem pusztán a természeti adottságok okozzák a bajt, a mezőgazdaság egyszerűen nincs felkészülve: az öntözőrendszerek nagyon ritkák, a gazdálkodók így teljes egészében a csapadékra támaszkodnak. Az eső normál esetben két periódusban, március és május, valamint október és december között érkezik, és már egy-egy szezon elmaradása is komoly következményekkel járhat.

A csapadékhiány tönkreteszi a termést, a haszonállatoknál pedig nagyarányú elhullást vált ki, ami kiszolgáltatottá teszi a mezőgazdaságból élő családokat, különösen a nomádokat és félnomádokat. A generációk óta pásztorkodással foglalkozó csoportoknak az aszály nyomására le kell mondaniuk korábbi életmódjukról. A társadalom teljesen átstrukturálódik, rengeteg ember a városokban próbál szerencsét, és sokan menekülttáborokba kényszerülnek, így nő a kórokozók terjedésének kockázata is.

EDUARDO SOTERAS / AFP Állatok tetemei 2022. április 7-én Hargududo faluban, ahol 18 hónapig alig esett egy csepp eső.

A szárazság okozta táplálékhiány miatt egyes helyeken a haszonállatok 80-100 százaléka pusztul el, még az egypúpú tevék is elvesztik ikonikus, a tápanyagfelhalmozást segítő púpjukat.

Láttam, amint kecskék a saját ürüléküket, tevék pedig más tevéket esznek. Soha életemben nem láttam hasonlót

– mondta az AFP-nek egy 50 éves etióp nő, Abdi Kabe Adan.

Egy májusi becslés alapján Etiópia, Szomália és Kenya területén 48 másodpercenként egy ember valószíűleg az éhség következtében veszíti el életét. Az élelmiszerellátást tovább nehezíti, hogy az orosz-ukrán háború árnyékában akadozik a behozatal az egyébként erősen importra támaszkodó országokban.

A tágabb térségben gyermekek milliói fenyegetettek, az éhínség mellett a szennyezett víz fogyasztása is óriási veszélyt jelent.

Egyre durvább aszályok

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint Kelet-Afrikában az aszályok gyakorisága 2005 óta hatévente egyről háromévente egyre nőtt. Az elmúlt három évtizedben a régió száraz és félszáraz területein több elhúzódó csapadékhiányos időszak is kialakult, drámaian csökkentve az elérhető élelmiszer mennyiségét.

Érdemes kiemelni, hogy a térségben eddig nem a globális felmelegedés, hanem a rossz mezőgazdasági körülmények, például a természetes folyamatokhoz köthető kedvezőtlen időjárás, a kártevő rovarok és a helytelen földhasználat, illetve a geopolitikai instabilitás volt az éhínségek mozgatórugója. Az éghajlati átalakulás hatására azonban egyre fokozódik a veszély.

A klímaváltozás ugyanis növeli a szélsőséges időjárási események, így az extrém szárazságok hevességét és gyakoriságát. Megfelelő intézkedések, a megváltozó körülményekhez való alkalmazkodás nélkül a globális felmelegedés korában gyakoribbak lesznek a régióban az éhínségek, még több ember veszítheti el megélhetését, a helyi államok pedig még inkább leszakadhatnak. A gondot tetézheti, hogy a szélsőséges időjárás az infrastruktúrát is károsítja, ily módon akadályozva az eleve nehézkes ellátást.

Mindez nem csupán Északkelet-Afrika vagy az afrikai kontinens problémája.

Az aszályok munkanélküliséghez, társadalmi feszültséghez, az erőforrásokért folyó küzdelemhez, polgárháborúkhoz, valamint országok közötti összecsapásokhoz, ezek pedig migrációhoz vezethetnek. A menekültek tömegei éppen Európa felé vehetik az irányt.

Ed Ram / Getty Images A szomáliai Baidoában található kórház ápoltjai 2022. szeptember 3-án.

Nem a távoli jövő kihívásáról van szó: egyes szakértők szerint már a szíriai polgárháború kirobbanásához is hozzájárult az éghajlati átalakulás miatt erősödő aszály. A föld egyik legszegényebb területeként Afrika szarva képtelen önerőből felkészülni a klímaváltozás következményeire, a segítségnyújtás a nyugati országok érdeke is lenne.

Egyiptom is megérezheti az aszályt

A térség meglévő nehézségeit a szárazság még inkább felerősíti. Etiópiában idén októberben ismét kiélesedett a tigréi konfliktus, az ország északi részén 2020 novemberében kirobbant polgárháborúban a kormányerők és Eritrea néznek szembe a Tigré Népi Felszabadítási Front csapataival. A harcok közepette az ellátás eleve problémás, az egyre durvuló aszály felfoghatatlan katasztrófával fenyeget.

A félsivatagos Tigrében Etiópia más tartományaihoz hasonlóan az emberek létfenntartása a mezőgazdaságtól függ, ez pedig az esős évszakok csapadékán alapul. A helyi kormány a polgárháború előtt három évtizeddel egy új, talaj- és vízmegóvó stratégiát dolgozott ki, hogy mérsékelje az élelmiszer-bizonytalanságot, és segítse a termelékenységet.

A megközelítés teljesen átformálta Tigré vidékét: elkezdett helyreállni a vegetáció, mérséklődött az erózió, a talajvízszintek emelkedtek, az öntözéses mezőgazdaság terjeszkedett, az elvárásoknak megfelelően pedig nőtt a terméshozam. A tartomány környezeti sikertörténete megmutatta, hogy okos intézkedésekkel igenis tudnak segíteni a kiszolgáltatott területeken.

A polgárháború és az azzal járó blokád ugyanakkor semmissé tette az utóbbi harminc év eredményeit. Az energia és a szolgáltatások hiányát, az elérhető élelmiszer kis mennyiségét, valamint a fegyveres összecsapásokat csak tetézi a szárazság.

Kapcsolódó
WHO-főigazgató: Fogytán az idő a népirtás megakadályozására Etiópiában
A tisztviselő arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy „szenteljenek annyi figyelmet ennek a válságnak, amennyit megérdemel”.

Ami a tágabb térséget illeti: a klímaváltozáshoz köthető csapadékmentesség a Kék-Níluson 2011 óta épülő etiópiai gát körüli vitát is feléleszti. Egyiptom és Szudán szerint a duzzasztó veszélyezteti vízellátásukat, attól tartanak, hogy Etiópia teljesen átveheti az irányítást a folyó felett, ami az aszályos időszakokban különösen fenyegető. Ily módon az Afrika szarván jelentkező szárazság Egyiptomot is sebezhetővé teszi, országok közötti feszültséget generálva.

Nem tudni, mikor lesz vége

Egyelőre beláthatatlan, hogy mikor áll helyre a csapadékmennyiség, a CHIRPS (Climate Hazards Group InfraRed Precipitation with Station) adatai alapján mindenesetre Szomáliában és a környező területeken az elkövetkező hónapokban nem lesz elég eső a sikeres terméshez.

Ez azt jelenti, hogy 2020 vége óta az ötödik esőszezon is elmaradhat.

Noha az előrejelzések ilyen hosszú időtartamra nézve bizonytalanok, nem tűnik úgy, hogy 2023-ban véget érhet az aszály.

A legfőbb cél jelenleg a humanitárius katasztrófa enyhítése és a térség segélyezése, de hosszabb távon csakis a megelőzés hozhat megoldást. Északkelet-Afrikában a globális felmelegedés következtében már most mérséklődik a csapadékmennyiség, a csökkenés pedig egyre nagyobb lesz.

Ahogy az elmúlt évtizedek szárazságaiból kiderült: a régió nincs felkészülve a hosszú, száraz időszakokra. Afrika szarvának ellenállóságát növelni kell, másként emberek tömegei fognak meghalni az elkövetkező éhínségekben, a víz- és élelmiszerhiány, a megélhetés elvesztése, valamint a konfliktusok nyomán pedig milliók kerekedhetnek fel jobb körülmények után kutatva.

Kapcsolódó
Marsai Viktor: Nem az éhezők jönnek el Afrikából, de a szemünk előtt történt meg újra a katasztrófa
Az évek óta tartó aszály és a Covid is kivéreztette Afrikát, az orosz–ukrán háború csak az utolsó csepp a pohárban. Enyhíthető az éhínség? Indulhat-e újabb migrációs hullám Európába? Interjú Marsai Viktor Afrika-kutatóval.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!