Tudomány

Szemétből hoztak létre múzeumot

Gary Bell / Getty Images
Gary Bell / Getty Images
A műanyag forradalmi változást jelentett az iparnak, azonban óriási teherré vált a környezet számára. Egy nyugtalanító kiállítás tökéletesen bemutatja, mennyire tartós az emberiség által hátrahagyott hulladék.

Enzo Suma olasz sárkányszörfös négy évvel ezelőtt egy nagyjából 60 éves naptejes tubust talált az otthona közelében lévő tengerparton. Ez a tubus lett az első darabja az Archeoplastica online múzeum gyűjteményének, amely ma 500 tárgyat foglal magába, amelyek mindegyikét Olaszországban sodorta partra a víz.

A férfi ezzel igyekszik felhívni a figyelmet arra, mekkora problémát is jelent a műanyaghulladék környezetünk számára – írja a National Geographic. Az Archeoplastica legérdekesebb darabjai olykor személyesen is megtekinthetők, legutóbb a Planet or Plastic? környezetvédelmi kiállítás keretein belül lehetett őket látni a Teatro Margherita Múzeumban.

Suma szerint a műanyag lebomlásához akár 500 év is kellhet, mégis nagy hatást vált ki a saját szemünkkel látni egy több mint 50 évvel ezelőtt használt tárgyat. Éppen ezért iskolákban is be szokta mutatni gyűjteménye egy részét, hogy ezzel hatásosabban nevelje tudatosságra a diákokat.

Ezeknek a daraboknak érzelmi jelentőségük van, idősebbek sok gyermek nagyszüleinél is. A kiállítás tárgyai már inkább régészeti leletek, mintsem egyszerű hulladékok

– mondta.

Suma az általa talált objektumokról 3D-s modelleket is készít, amelyeknek köszönhetően mindenki részletesen megvizsgálhatja az érdekességeket.

A partokon talált tárgyak korát legtöbbször internetes kutatás révén deríti ki, ha pedig ez nem jár sikerrel, segítségül hívja több mint 300 ezer követőjét. Ennek ellenére akadnak olyan darabok is, amelyek eredete máig rejtély maradt. Ezek közé tartozik a fent látható Il Gobbo (A púpos ember) névre keresztelt figura. A púpos ember mellett az Archeoplastica legérdekesebb elemei közé tartozik a Titokzatos görög bohóc és egy Donald kacsás PEZ adagoló is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik