Tudomány koronavírus

Így halt meg 42 ezer ember Magyarországon

Balogh Zoltán / MTI
Balogh Zoltán / MTI
Ijedtség, sokk, kijárási tilalom, félelem, gyász, lazítás és a remény jellemezte a koronavírus eddigi két évét hazánkban, amelyet öt hullám oszt különböző „korszakokra”. A harc még korántsem ért véget, a vírus pedig mostanáig több mint 42 ezer ember életét vette el Magyarországon.

Nincs még pontosan két éve, hogy a SARS-CoV2-t kimutatták Magyarországon. Azóta annyi minden történt, olyan mértékű információ zúdul ránk folyamatosan, hogy hajlamosak vagyunk már-már történelmi léptékben gondolkodni a járványról, amelyben az egyes hullámok és variánsok különböztetik meg a korszakokat. A fertőzöttek és az elhunytak száma napról napra növekszik, a vírus cikkünk megjelenéséig világszerte 5,79 millió áldozatot szedett – a fertőzések és halálozások alakulásáról itt közöl naprakész adatokat a John Hopkins Egyetem.

  • Mikor és hogyan kezdődött?
  • Milyen változatok szabadították ránk az egyes hullámokat?
  • Hogyan alakult ki a vuhani vírusból a még agresszívabb delta variáns, majd „szelídült” omikronná?

Összefoglaljuk a koronavírus eddigi történetét.

Az első nap: 2020. március 4.

Máig nem tudjuk, pontosan honnan származik az új koronavírus. Eredetileg denevérekben van jelen, a legvalószínűbb elmélet szerint ezekből az emlősökből indulva feltehetően valamely más fajban tovább mutálódva alakult ki az embert is megfertőző variáns. Az első esetet 2019-ben regisztrálták a kínai Vuhanban, az új típusú koronavírus gyorsan terjedt a hatalmas országban, majd hamarosan az egész világon.

Az Egészségügyi Világszervezet SARS-Cov2-nek nevezte el, az általa okozott betegséget pedig COVID-19-nek. Ekkor még senki nem sejtette, mi vár ránk, és főleg azt nem, hogy a baj milyen gyorsan utolér mindenkit. Februárban már jelen volt Olaszországban, és egyre több uniós államban bukkant fel, Magyarországon március 4-én Orbán Viktor bejelentette az első igazolt fertőzést, március 15-én pedig megjelent a hír az első halálesetről.

Első hullám: az első sokk

A következő napokban egyre nőtt a felderített esetek száma, ám a felszín alatt a vírus nyilván sokkal gyorsabban terjedt. A tünetek felső légúti megbetegedésre utaltak: láz, köhögés, fáradékonyság, esetleg fejfájás és torokfájás, de feltűnő volt az íz- és szaglásvesztés is. Ám a panaszok nem álltak itt meg, a SARS-Cov2 a tüdőt is megtámadja, súlyos tüdőgyulladást okozva halálhoz vezethet.

Az első hullám hazánkban május elején érte el a csúcsot bőven 100 alatti napi esetszámmal, majd lassan csökkenni kezdett. A magyar kormány gyorsan reagált: operatív törzset hozott létre, országos veszélyhelyzetet hirdetett, és szigorú járványügyi intézkedéseket vezetett be.

A vírus ellen nem volt védőoltás, sem gyógyszer a betegségre, ezért a legfontosabb a fertőzés terjedésének lassítása volt – leginkább azért, hogy az egészségügy bírja a nyomást, és senki ne maradjon ellátás nélkül. Tekintve, hogy cseppfertőzéssel terjedő vírusról van szó, a bevezetett járványügyi szabályok a maszkhasználatra és a távolságtartásra fókuszáltak, utóbbiak vezettek óriási gazdasági károkhoz. Az első hullám 615 halálos áldozatot követelt.

Második hullám: kijárási tilalom

A leszálló ág nem tartott sokáig, júliusban az esetszámok ismét emelkedni kezdtek, augusztustól pedig már egyértelmű volt a második hullám betörése. Októberben 1000 fölé emelkedett a napi új fertőzések száma, amely a november-decemberi csúcson 3000 és 4000 fölött járt.

A megelőzésen túl más fegyverünk még mindig nem volt, ám eddigre már mindenki a saját bőrén érezte a korlátozások negatív hatásait. A kérdés kisarkítva valahogy így hangzott: emberéletekben vagy gazdasági összeomlásban, családok tönkremenetelében fizessük-e meg a járvány árát. A kormány a húzd meg, ereszd meg taktikáját folytatta, ebben a hullámban sok – a vírust kórházi ellátás nélkül is átvészelő – fiatal fertőződött meg, és az egészségügy is felkészültebb volt. Amikor a helyzet lehetővé tette, némileg enyhültek a szabályok, de voltak nagyon fájdalmas intézkedések is.

November 10-én például kijárási tilalmat vezettek be Magyarországon este 8 és hajnali 5 óra között, bezárták az éttermeket, és mindennemű rendezvényt betiltottak.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu A Deák Ferenc tér környéke a 2020. 11. 11-én, miután 20 órakor életbe lépett a kijárási tilalom.

Mindeközben a tudomány soha nem látott összefogással és tempóban dolgozott, év végére megjelent a fény az alagút végén: december 21-én kapott uniós engedélyt az első védőoltás, Magyarországon december 26-án adták be az első adagot. Innentől kezdve egyértelműen az oltottsági arány minél gyorsabb növelése lett a fő cél, és hogy a szűkös készletek ne szabhassanak határt, hazánk az EU-ban nem elfogadott kínai és orosz vakcinák tömegét vetette be. A második hullámban 8922 ember hunyt el Magyarországon.

A vírus is változott

Csakhogy a koronavírus sem „tétlenkedett”. A vírusok sok definíció szerint nem is élőlények, hiszen például nincs anyagcseréjük, a gazdaszervezeten kívül képtelenek mozogni és szaporodni. Amint azonban a megfelelő sejtbe jutnak, őrült sebességgel kezdik sokszorozni magukat, a milliárdnyi és milliárdnyi másolat viszont a nagy számok törvénye alapján hibákat eredményez.

Nagyon leegyszerűsítve ilyen hibák eredményeként jönnek létre a mutációk, a különböző változatok. A legtöbb el is tűnik a süllyesztőben, ám megesik, hogy a változás révén a kórokozó ránk nézve új, veszélyesebb „tulajdonságokat” vesz fel. Ilyen volt a dél-afrikai (béta) és a brit (alfa) variáns megjelenése 2020 májusában és szeptemberében – mindkettőre igaz, hogy az eredeti, vuhani vírusnál hatékonyabban fertőz.

Itthon január-februárra már napi 1000 új eset alá szorult második hullám, amely február közepétől a brit változat megjelenésével kapott új lendületet, pontosabban a brit variáns indította el a harmadik hullámot.

Harmadik hullám: a leggyilkosabb

2021 tavaszán több szempontból minden addiginál rosszabbra fordult a helyzet. A harmadik hullám csúcsán naponta több mint 10 ezer embernél mutatták ki a vírust, a kórházban ápoltak száma rekordot döntött, és voltak olyan napok, amikor a halálos áldozatok száma megközelítette a 300-at.

Összesen 20 521 ember hunyt el azon a tavaszon koronavírusban, a járvány eddigi áldozatainak a fele. A társadalom tűrőképességének határához közeledett, a kormány ismét szigorítások bevezetésére kényszerült, de az oltások felpörgetésével fokozatos enyhítésre is lehetőség nyílt. Bár az oltásellenesség már akkor is jelen volt, az emberek többsége együttműködőnek bizonyult, a beoltottak száma meredeken nőtt – pontosabban azok, akik be akarták magukat oltani, igyekeztek ezt minél előbb megtenni.

Július első napjaira ötmillió ember, a lakosság fele már a második adag vakcinát is megkapta. Mindez pedig lehetőséget adott a kormánynak a fokozatos enyhítésre: védettségi igazolványt kaptak a kétszer oltottak és a betegségen (fél éven belül) átesettek, amelynek birtokában számos korlátozás alól kaptak mentességet.

Rosta Tibor / MTI Kotriné Bácsi Szimonetta asszisztens beolt egy nőt a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina második adagjával a békéscsabai Réthy Pál kórházban 2021. július 8-án.

Negyedik hullám: a védekezés oltásalapú

Nyárra a harmadik hullám „lecsengett”, az új esetszám napi száz alá süllyedt, de a vírus természetesen nem tűnt el. A járványügyi korlátozásokat még tovább enyhítették, bár szakértők figyelmeztettek, hogy az új, delta variáns ősszel negyedik hullámot indíthat be. Néhány kivételtől eltekintve megszűnt a kötelező maszkhasználat, az augusztus 20-ai ünnepségekre a kormány minden járványvédelmi intézkedést visszavont.

Augusztus 1-jétől megnyílt a lehetőség a harmadik oltás felvételére, amire azért volt szükség, mert a koronavírus elleni immunvédelem hat hónap elteltével már látványosan kopott.

Aztán, ahogy az előre látható volt, ősszel ismét meredeken emelkedett a fertőzések száma. Itt már a delta variáns vált dominánssá, amelyet 2020 októberében azonosítottak Indiában, és sokkal fertőzőképesebb volt, mint az eredeti, vuhani vírus. Mivel a vírus kialakulási helye nem azonos azzal, ahol azonosították, a WHO bevezette a görög abc szerinti jelölést a variánsokra. A negyedik hullám pusztítása is hátborzongató: 9128 ember halt meg.

A többség ekkorra már beleunt az egész helyzetbe, a korábban önkéntesen is lelkiismerettel alkalmazott védekezés kezdett szétesni. Ezen az sem segített sokat, hogy a kormányzat gyakorlatilag elengedte a járványügyi korlátozásokat, mint a fertőzések gátlásának eszközét, a hivatalos kommunikáció szerint a járvány negyedik hullámában a védekezés már oltásalapú.

A számok alapján a társadalom nem osztotta maradéktalanul ezt az álláspontot, hiszen a két oltásban részesültek száma a tavaly szeptemberi 5,5 millióról mára csupán 6,379 millióra nőtt. Az augusztus óta elérhető harmadik dózist 3,75 millióan kapták meg.

Made with Flourish

Ötödik hullám: a remény?

Nehéz megmondani, hol ért véget a negyedik, és mikor kezdődött az ötödik hullám, a kettő gyakorlatilag összefolyt. A november végén és december elején tapasztalt, 10 ezer feletti napi új esetszámok az év utolsó napjaira háromezer környékére mentek vissza, majd január első napjaiban újra meredeken emelkedtek.

Az újabb, most is tartó hullámot egy Dél-Afrikában azonosított változat generálja, a WHO 2021. november 26-án nevezte el omikronnak. Az új fertőzések számát tekintve kirobbantak a grafikonok, naponta csaknem 20 ezer esetet regisztráltak és regisztrálnak. Ennek oka, hogy az omikron még a deltánál is aktívabban fertőz, sok esetben oltott személyeket is – ide tartozik, hogy január közepétől lehetőség van a negyedik oltás felvételére is, ám ennek szükségességéről megoszlanak a vélemények.

Szerencsére viszont minden eddigi változatnál enyhébb megbetegedést okoz, kevesebben szorulnak kórházi ellátásra.

Utóbbi viszont csak arányaiban igaz. Az omikron az eddigieknél sokkal több embert ér el, így a kórházba kerülők száma meredeken emelkedik, igaz, a fertőzöttek számához képest minden eddiginél kisebb arányban.

Az omikron e két tulajdonsága csillantotta fel a reményt, miszerint viszonylag fájdalommentesen végigszalad a népességen, populációszintű immunizálást eredményez, és ezzel a járvány jelen szakasza véget ér. Csakhogy ne feledjük, a koronavírus ellen nincs élethosszig tartó védelem, bármikor felbukkanhat egy új vagy valamely már ismert variáns, amely ismét járványhullámok formájában söpör végig a világon.

A koronavírus Magyarországon a legfrissebb, pénteken közölt adatok szerint 42 360 ember életét vette el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik