Október 31-től november 12-ig tartja az ENSZ a 26. klímakonferenciáját: a COP26 szakértők szerint gyakorlatilag az utolsó esélyünk arra, hogy irányba állítsuk a vállalásainkat, és megelőzzük a klímakatasztrófát. A sikerre azonban már most árnyékot vet, hogy a világ legnagyobb szennyezőjének, Kínának az elnöke, Hszi Csin-ping valószínűleg ott sem lesz a találkozón, Vlagyimir Putyin is csak online kapcsolódik be.
De mi is ez a COP tulajdonképpen, és miért olyan fontos az idei? Összefoglaljuk, mit kell tudni az év legfontosabb klímaeseményéről.
Miért és kik?
A COP rövidítés az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) Feleinek Konferenciáját (angolul: conference of the parties) jelöli. A COP-összejöveteleken a világ (szinte) összes országának vezetője részt vesz azzal a céllal, hogy megállapodjanak egymással arról, miként lehetne fokozni az éghajlati válság megoldására irányuló globális fellépést. Először 1995 márciusában tartottak ilyen konferenciát, akkor Berlinben, azóta pedig minden egyes évben megszervezik – ez alól csak a 2020-as volt kivétel, amikor a koronavírus-járvány miatt kimaradt egy év. Ráadásul pont egy olyan, ami tényleg számított volna: ekkor telt volna el 5 év az eddigi legfontosabb COP, a párizsi klímakonferencia óta, amikor újra kellett volna tárgyalni az eddigi vállalásokat, és felgyorsítani a változást.
A COP-ok székhelye Bonn, kivéve akkor, ha egy-egy ország elvállalja a rendezést – ez idén az Egyesült Királyság volt, a COP26 Glasgow-ban lesz. Az elnökség folyamatosan rotálódik a tagországok között.
Miről döntenek?
A COP konferenciákon általában áttekintik az országok klímaváltozással kapcsolatos vállalásait, és értékelik azokat, majd pedig megvitatják, hogy mit kellene tenni ahhoz, hogy a leghatékonyabban lehessen küzdeni a felmelegedés ellen. A megállapodások lehetnek kötelező érvényűek vagy ajánlottak is, és komoly kritikák érték a COP-okat korábban, hogy nem hoztak elég drasztikus döntéseket a klímaváltozás mérséklésére.
Miért fontos a COP26?
Az IPCC nyáron kiadta legfrissebb jelentését, amely egyszerre volt nagyon kétségbeejtő, és egyben reményt keltő: ugyan nagy bajban vagyunk, az iparosodáshoz képest viszonyított 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés még mindig tartható, ehhez azonban azonnali és drasztikus változtatásokra van szükség.
A COP26 kivételes lehetőséget kínál a világ vezetőinek arra, hogy közösenés gyorsan lépjenek fel a hőmérséklet-emelkedés és az éghajlatváltozás megfékezése érdekében. A konferencia az országokkal szemben az az elvárást támasztja, hogy az alábbiak által tegyenek eleget a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségeiknek:
- ambiciózusabb célok teljesítésének vállalása az üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk 2030-ig történő csökkentése érdekében,
- annak megvitatása, hogy mely intézkedésekkel lehet alkalmazkodni az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz,
- éghajlat-politikai fellépés finanszírozásának növelése, különösen a fejlődő országok esetében.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Azt, hogy egyelőre vajmi keveset teszünk a klímaváltozás mérsékléséért, és ha nem akarjuk, hogy a klímakatasztrófa bekövetkezzen, a COP26-on bizony fel kell mutatnunk valamit.
„Fontos, hogy megértsük: a 1,5 Celsius-fokos felmelegedés nem egy cél, hanem a plafon, a cél ideális esetben a nulla Celsius-fokos emelkedés lenne, de ez már nem megvalósítható” – mondta Christiana Figueres, az ENSZ Éghajaltváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) korábbi főtitkára. A szakértő a 24.hu kérdésére elmondta: a koronavírus-járványból két fontos tanulságot lehet leszűrni, ezek közül az egyik az, hogy az emberiség képes radikális változtatásokat hozni, ha rá van kényszerítve, a másik pedig az, hogy a kormányok rövid idő alatt elő tudnak teremteni komoly pénzmennyiségeket ahhoz, hogy egy krízist elhárítsanak.
A COVID-ot azonban úgy kezelték, mint egy akut betegséget, a klímaváltozást pedig úgy, mint egy krónikus kórt – azt hisszük, hogy mindig van időnk változtatni. Pedig már nincs.
A szakértők szerint nagyon fontos lenne, ha sikerülne megállapodni a pénzügyekről is: a cél 100 milliárd dollár elkülönítése a klímaváltozás mérséklése és az energiaátállás céljából, ez azonban, hiába tűnik nagyon sok pénznek, még az adaptációt sem tudja fedezni. A költségvetés elfogadása azonban fontos lépés lenne abból a tekintetből, hogy növelné a vállalások hitelességét.
Laurence Tubiana, a párizsi klímaegyezmény egyik legfontosabb kovácsaként számon tartott szakértő, a European Climate Foundation vezérigazgatója elmondta: az energiaárak növekedése inkább segítheti a megújulókra való átállást, és a dekarbonizáció malmára hajthatja a vizet. Figueres szerint azonban a másik irányba is haladhatnak a dolgok: visszanyúlhatunk a régi bevált módszerekhez, vagyis az olaj- és földgázárak emelkedésével újra használhatjuk a szenet nagyobb mennyiségben (ahogy teszi ezt most Kína is), vagy pedig a jövőbe nézhetünk, hogy többet ilyen energiabizonytalanságra ne kerüljön sor.
A COP26 tehát nagyon fontos mérföldköve lehet a klímaváltozás elleni küzdelemnek – egyelőre azonban nehéz megmondani, mennyire lesz sikeres.
