A 444 írt róla, hogy egy olvasójuk hozzájutott a részletes hazai adatokhoz arról, hogyan alakul az oltottak fertőződése, kórházi kezelése és halálozása. Az adatokat az Országos Kórházi Főigazgatóság adta ki közérdekű adatigénylésre, amire végül augusztus 31-én kapott választ. Ami új a statisztikában, hogy tartalmaz életkori bontást.
Nem egyértelmű azonban, hogy pontosan mikoriak az adatok: a táblában 5 593 891 első beoltott szerepel. Ez július 25-i adat. Beírták a második oltottak számát is, 5 315 933-at. Ezt viszont 5 nappal korábban, július 20-án értük el. Nem tudni azt sem, hogy az adatok mérésekor a második oltások után minden esetben eltelt-e a két hét, ami alatt a teljes védettség kialakul, így könnyen lehet, hogy megtévesztő a táblázat. Az olvasó annyit kért, hogy a második oltás után 21 nappal későbbi adatokat küldjenek.
Egy biztos: tudományos kutatásra ezt ilyen formában nem lehetne használni.
Mégis érdekes eredmények születnek, ha számolgatunk egy kicsit: az első oltás után legalább három héttel a beoltottak közül
- 0,2 százalék fertőződött meg,
- 0,05 százalék került kórházba,
- 0,012 százalék hunyt el koronavírusban.
Legalább három héttel a második vakcina után
- 0,086 százalék kapta el a vírust,
- 0,013 százalék került kórházba,
- 0,003 százalék hunyt el koronavírusban.
Nincs összehasonlításra adat az oltatlanokról, így ezt megint nem lehet megfelelően egymás mellé állítani. Az életkor alapú bontásból kiderül: 40 év alatti nem hunyt el Magyarországon azok közül, akik legalább három hete megkapták az oltásukat.
Vakcinákra bontva is el lehet kezdeni számolgatni: a kétszer oltottaknál 21 nap után a fertőzöttségi arány AstraZenecánál 0,008 százalék, Modernánál 0,042 százalék, Szputnyiknál 0,052 százalék, Pfizernél 0,086 százalék, Sinopharmnál 0,182 százalék, és az egyadagos Janssennél 0,006 százalék. Kórházba a legtöbben a Sinoparmosok közül kerültek, míg a legjobb adatokat itt az AstraZeneca adta.
Ezek az adatok érdekességnek és támpontnak mindenképpen jók, de egyértelmű tudományos eredményeket nem lehet belőlük kivenni: nem ugyanaz a korcsoport és alapbetegséggel rendelkező csoport kapta a különböző oltásokat, és az sem mindegy, hogy a delta variáns már megjelent-e az országban, amikor az adatokat felvették, ez ugyanis sokkal fertőzőképesebb, és a vakcinák nagy része ugyan hatékony vele szemben, de némileg kevésbé. Tudományos jelentősége tehát a 444-en egyébként részletesen leközölt táblázatoknak nincs, viszont jól mutatja, hogy a vakcinák működnek, és hatékonyan védenek a fertőzés, a kórházba kerülés és a halálozás ellen is.
