Az északi féltekén a nyári napforduló, az év legrövidebb éjszakája és leghosszabb nappala ősi ünnep, szimbolikája adja magát: a fény győzelme a sötétség felett. A kereszténységben a nyári napfordulóra eső Szent Iván napja, Keresztelő Szent János ünnepe az V. században lett általánossá, a keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket, rítusokat, amelyek különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak.
A legrövidebb éjszaka misztériumának minden kultúrában központi eleme volt a tűz a tisztító, gyógyító és termékenyítő erejébe vetett hit okán. A Szent Iván éji tüzet az egyház később néhány országban az ördögi cselekedetek közé sorolta, de máshol tűrte, sőt hazánkban egyenesen szentelménynek tekintette.
Pogány babona
Magyarországon régi hagyomány a Szent Iván éjjelén gyújtott tűz, első írásos emléke a XV. századból maradt fenn. A XVI. és XVII. század fordulóján élt jezsuita Inchoffer Menyhért egyik művében leírja, hogy Keresztelő János ünnepét
Keresztelő Szent János ünnepe a nép nyelvén megmaradt Szent Ivánnak. A meggyújtott tűz átugrásának egészség- és szerelemvarázsló célja volt, rituálisan zajlott. A Csallóközben például egy lány háromszor körüljárta és vízzel megszentelte a tűzrevalót, majd egy legény ugyancsak háromszor körbefutotta és égő fáklyával meggyújtotta, a tűz átugrása közben párosító és kiházasító dalokat énekeltek.
E dalok sokszor véget nem érőnek tűntek, innen származik a szólás: „Hosszú, mint a szentiváni ének”. Heltai Gáspár tréfásan tette hozzá: igen hosszú a Szent Iván éneke, az ördög azt megkezdvén, el nem végezhette, hanem megfulladott rajta.
Hónaljszőrön átszűrt bor
Számos szerelmi varázslat elvégzésére volt alkalmas e napformájuk ismert, de az alapgondolat mindegyik esetben azon a hiten alapult, hogy ha valaki birtokába jut egy tárgynak vagy anyagnak, ami valakivel testi kapcsolatban áll, akkor ezzel hatalmat nyer az illető felett. Néhány példa a teljesség igénye nélkül:
- Szatmár megyében ha a leány az inge alsó részén átszűrt tejjel sütött kenyeret ad a legénynek, az elszakíthatatlan lesz tőle.
- Göcsejben ugyanezen okból a hónaljszőrön átszűrt bort kellett a legénnyel itatni.
- Ugyancsak Szatmárban a legény kisujjából vért cseppentett a borba, és ha ezt megitatta a kiszemelt lánnyal, a hódítás már gyerekjáték volt.
- Sok helyen működött a nyomfelszedés: a legény lábnyomából kellett a port felszedni, amit a leány a kemencébe tapasztott, a küszöb alá ásott vagy csak a kendőjében hordott magával, ezzel magához láncolta az illetőt.
- Fontos kellék a gatyamadzag is, amit ha valaki megszerzett és elégetett, egykori tulajdonosát többé le sem vakarhatta magáról.
- Ezt a célt szolgálta a kapca megfőzése is, ami elég hatékony lehetett, mert egy szólás is őrzi emlékét: „főzik már a kapcáját”.
De nem csak szerelmet lehet varázsolni Szent Iván éjjelén. A kutak és források mellett füstöt támasztottak ilyenkor, ezzel űzték el a kígyók és sárkányok mérgét. Üszögöket vittek a káposztás kertbe, hogy a hernyót távol tartsa, egyes területen pedig ezen az estén koszorút fontak, amely a ház elejére akasztva tűzvésztől oltalmazott.
Mágikus szerepe volt a Szent Iván-i tűzbe dobott gyümölcsöknek is. A tűzben sült almát a gyermekeknek szórták, hogy egészségesek maradjanak, Szeged vidékén pedig a fog- és hasfájás orvossága volt.
