Tudomány

Ezek a legkegyetlenebb kivégzések

Az emberi kegyetlenség és fantázia is határtalan, amikor pedig e kettő találkozik, hátborzongató az eredmény. A karóbahúzás során például az áldozat akár nyolc napig is szenvedhetett, mielőtt kiszáradás, vérveszteség vagy vérmérgezés következtében meghalt – írja a Múlt-kor.hu. A legszívesebben III. Vlad havasalföldi uralkodó alkalmazta ezt a módszert, és a források szerint gyakran étkezett karóba húzott, esetleg felnégyelt emberek társaságában. A Dózsa-féle parasztfelkelés alkalmával a zendülő jobbágyok több nagyurat is ily módon végeztek ki, többek között Csáky Miklós csanádi püspököt.

A kivégzés során egy 2-3 méter hosszúságú nyársat toltak keresztül a szerencsétlen ember gerincoszlopa mentén. Az eljárás lényege az volt, hogy a létfontosságú szervek sérülése nélkül juttassák át – néhol állati erővel – a faoszlopot a kivégzendő alfelétől a szájáig, bár gyakran a nyaki tájékon vagy a lapockáknál bukkant elő a kihegyezett nyárs. Szerte Európában törvény tiltotta, hogy a karóba húzott embernek vizet adjanak.

A bronz bika

Az ókori bronz bika viszont nemcsak kegyetlenségre, hanem egyenesen szadista elmére vall, ennek ismertetését is a Múlt-kor.hu-n találjuk. A bika a Kr. e. VI. században élt híres bronzöntő, az athéni Perillosz ötlete volt. Szicíliai Diodórosz görög történetíró szerint a mester olyan bika alakú, oldalán ajtóval ellátott bronztartályt készített, amelybe könnyedén be lehetett zárni egy embert.

A szerkezetet úgy alakították ki, hogy miközben alulról tűzzel melegítették, a benne gyakorlatilag elevenen megsülő ember hangját az akusztika, valamint a különböző csövek miatt a kívül állók úgy hallották, mintha a bika bőgne és fújtatna.

Perillosz az embertelen kivégzőeszközt a szicíliai Akragasz (a mai Agrigento) véreskezű, ám városát gazdaságilag felvirágoztató türannoszának, Phalarisznak ajánlotta fel. A zsarnok maga is elszörnyedt, és úgy döntött, hogy a félelmetes találmány első áldozata maga a feltaláló lesz.

Wikipedia

A rómaiak is alkalmazták

Phalarisz – akiről a korabeli szóbeszéd úgy tartotta, hogy éhségét olykor csecsemők elfogyasztásával csillapította – hatalmát 16 éves terrorja után végül egy csapat lázadó döntötte meg, s ezt követően ő is belülről tapasztalhatta meg a bronzalkotás „előnyeit”.

Néhány kutató úgy véli, szoros kapcsolat lehet a szicíliai bronzbika és a karthágói Baál istenség aranyborjút mintázó szobrai között, amelybe a mítosz szerint csecsemőket tettek, magát a szobrot pedig kemencébe csúsztatták. Vannak források, melyek szerint e kegyetlen kivégzési módot a rómaiak is többször használták.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.