Tudomány

Anyákat gyilkoltatott az őrült cár

Az uralkodók melléknevei az esetek többségében híven visszaadják adott személy szóban forgó tulajdonságát, mégis kevés olyan telitalálatot tudunk felsorolni, mint amilyen IV. Iván orosz cár esetében a rettegett jelző. Ő volt egyébként Sztálin példaképe, a Múlt-kor.hu cikke szerint pedig a legendák alapján már 1530-as születését is baljós előjelek kísérték: két foggal jött világra, miközben a Kremlbe villám csapott. Szülei korai halála után 17 évesen minden oroszok cárjává koronáztatta magát.

Uralkodása reményt keltően indult, megújította a közigazgatást, a bíráskodást, az egyházat és a hadsereget, illetve folyamatosan rakta le az orosz gyarmatbirodalom alapjait. Kegyetlensége is korán megmutatkozott, 13 éves volt például, amikor elrendelte, hogy Andrej Sujszkij bojárt kutyákkal tépessék szét a nyílt utcán.

Előtte kellett meginni a mérget

E jellemvonása részben gyermekkorával magyarázható, korai árvasága után állandó, véres belharcok közt nőtt fel, másrészt pedig az olvasmányaiból maga által leszűrt tanulságoknak: korlátlan uralkodói hatalommal bír, ezért bármit megtehet. Az önkontrollját felesége, Anasztázia 1560-as halálával kezdte teljesen elveszíteni, miután úgy vélte, a szeretett asszonyt az általa annyira gyűlölt bojárok mérgezték meg. Idővel már mindenhol bojár-összeesküvést látott.

Paranoiája egyre jobban elhatalmasodott rajta, kedélyállapota pillanatok alatt szélsőségesen változott, környezete mindinkább rettegett tőle. Féktelen orgiákon vett részt, szadizmus váltakozott benne bűnbánó vallásossággal, életfilozófiája szerint: „Bár emberként bűnös vagyok, cárként igazságos!” Úgy érezte, uralkodóként más morális kötelmek vonatkoznak rá, mint az egyszerű emberekre.

Az 1560-as évek második felében, úgynevezett „tömeges terror” idején már senki sem érezhette magát biztonságban. Moszkvában mindennapossá váltak a cár parancsára, sőt sokszor a jelenlétében elkövetett szadista gyilkosságok. Unokatestvérét, Vlagyimir Andrejevics herceget azzal gyanúsította, hogy meg akarta őt mérgezni, ezért arra kényszerítette, hogy feleségével és gyermekeivel együtt a szemei előtt igyon mérget.

Rettegett Iván haldokló fia mellett Ilya Repin festményén. Forrás: Wikipedia

Összerugdosta a menyét, megölte a fiát

Fiában, az ugyancsak Iván névre keresztelt trónörökösben méltó társra talált. A fiú még csak 15 éves volt, amikor aktívan kivette a részét a lengyelekkel való szövetkezéssel vádolt kereskedőváros, Novgorod „megbüntetéséből”.

Anyákat kínoztak meg gyermekeik előtt, nyelveket, orrokat vágtak le, sokakat kiheréltek, másokat tűzön sütöttek meg.

Apa és fia majd minden egyes kivégzéssorozat után jámboran tért be a templomba, az újabb kutatások 2 ezer és 12 ezer közé teszik a mészárlás áldozatainak számát. Később a cár meggyőződésévé vált, hogy a bojárok fiát akarják a trónjára ültetni, és ebben az „idegállapotban” futott össze egy nap menyével, Jelena Seremetyevával a palota egyik termében. Az akkor terhessége utolsó időszakában járó nő lengén volt öltözve, holott minden oroszok cárja előtt legalább három rétegnyi ruhát lett volna illő viselnie.

Iván elvesztette a fejét, és úgy megverte a hercegnőt, hogy az elvetélt. Nem sokkal később a cárevics felelősségre vonta, őt pedig vasalt botjával kezdte ütni, ahol érte.

Amikor feleszmélt, összeomlott. Ölelgetni kezdte bezúzott fejű fiát, próbálta elállítani a vérzést, mindhiába: a trónörökös négy nappal később meghalt. Rettegett Iván teljesen magába fordult, el sem mozdult koporsója mellől, temetésekor pedig a templom kövébe verte a fejét. Három évvel később, 1584-ben halt meg egy sakkjátszma közben.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.