Tudomány

Elkezdik összeszerelni a világ első kísérleti fúziós erőművét

Korábban a témában:

Az Energiatudományi Kutatóközpont mérnökeinek és kutatóinak a részvételével megkezdődik a világ első erőműméretű fúziós kísérleti berendezésének összeszerelése – írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat sajtóközleményében.

2020. július 28-án reggel 10:00 órakor élő közvetítés keretében megkezdődik a világ első erőműméretű fúziós kísérleti berendezésének, az ITER-nek az összeszerelését elindító ünnepi ceremónia. Az ITER – nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor – jelenleg

az egyik legnagyobb nemzetközi mágneses-fúziós kutatás-fejlesztési projekt a világon,

amelyben magyar kutatók és mérnökök is részt vesznek. A berendezést a dél-franciaországi Cadaracheban építik azzal a céllal, hogy bebizonyítsák, lehetséges magfúzióval békés célokra energiát termelni a Földön. Ezenkívül, itt fogják tesztelni a későbbi fúziós erőművekben használt technológiát is.

Lehozzuk a Földre a csillagok forróságát
A Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor építkezésén jártunk, és ott sétáltunk, ahol a több száz millió fokos plazma cikázik majd.

Egy nagy kísérleti reaktor létrehozásának ötlete már az 1980-as években megszületett, amikor Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan Genfben kijelentette: a termonukleáris fúziót békés célra, ellenőrzötten kell felhasználni, és nemzetközileg kell összefogni ahhoz, hogy ezt az energiaforrást ki lehessen aknázni.

Fotó: ITER

Mégis, a technológiai fejletlenség és az összefogás teljes hiánya miatt egy nagy kísérleti reaktor megépítésének ötlete csak 1985-ben került komolyan napirendre az Európai Unió, az USA, Oroszország és Japán együttműködésével. Sok politikai huzavona után 2007. október 24-én megalakult az ITER szervezete, és eldőlt, hogy az építési helyszín (egy japán, egy spanyol és egy kanadai versenytársat legyőzve) a francia Cadarache városa mellett lesz. Az ITER 2019-ben nagyjából 70 százalékos készültségen állt,

az első plazmakísérleteket 2025-ben, a rendes fúziót 2035-ben akarják elindítani.

Az ITER egy kísérleti kutatóreaktor lesz, nem termel majd energiát, illetve, amit termelne, azt gőz formájában a levegőbe fogják engedni. Azért, mert az energiatermelés először még kiszámíthatatlan lesz (a plazma energiája ugyanis hullámokban érkezik majd), és a megújulók mellett felesleges lenne rákötni a rendszerre még egy ilyen energiaforrást.

Így nézett ki 2019-ben a tokamak belseje. Itt fog cikázni a plazma, ha elindul a reaktor. Fotó: Nagy Niki / 24.hu

A cél egyelőre az, hogy a jelenlegi, kisebb fúziós reaktorok módszertanát átültessék egy olyan reaktorba, aminél több energiát tudnak kinyerni, mint amennyit belefektetnek. A plazma felfűtése ugyanis nem egyszerű feladat: mivel a Földön nem tudjuk olyan sűrűségben létrehozni, mint ahogyan az a Napban természetes módon előfordul, sokkal jobban fel kell hevíteni. 150 millió Celsius-fokra van szükség, ami tízszer forróbb, mint a Nap – mellette pedig a reaktor külső felületét, a „termosz” szélét -269 Celsius-fokra kell hűteni, hogy a szerkezet ne hevüljön túl. A termoszt szakszóval kriosztátnak nevezzük, folyékony nitrogén és hélium fogja biztosítani a világűr hőmérsékletét a mágnesek számára.

Ilyen hőmérsékletek a Földön természetes formában persze nem léteznek.

Az igazi kihívás az, hogy a fűtésre és hűtésre szánt energiánál többet termeljen a reaktor, hiszen csak ekkor lehet arról beszélni, hogy áramot termel. Az alapvető cél az, hogy az erőműből tízszer annyi energiát tudjanak kisajtolni, mint amennyit beleölnek.

A jövő atomreaktorából sosem lesz második Csernobil
Máshogy működik a fúziós reaktor, mint a hagyományos atomerőmű, ezért lényegesen biztonságosabb is. A lehetséges veszélyekről a jövő erőműinek alapját képező ITER szakértőit kérdeztünk.

Magyarországról az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának és Fúziós Technológia Laboratóriumának a szakemberei vesznek részt az ITER-projektben.

A magyar mérnökök tervezték meg az ITER teljes belső részének bekábelezését

oly módon, hogy azok 20 évig karbantartás nélkül is működni tudjanak, emellett egyes komponenseket is teszteltek Budapesten. Ezenkívül az EK szakemberei jelenleg is dolgoznak az ITER egyik fontos elemén, az egyik ún. szaporítókazettán, amelynek a feladata a fúzió egyik üzemanyagának előállítása lesz az erőművön belül, továbbá a hetekben pályáztak az ITER egyik kritikus berendezésének, a pelletbelövőnek az építésére is, amely az üzemanyag-utánpótlást oldaná meg egy fúziós erőműben.

A közvetítés virtuális körsétával indul, amelyet Bernard Bigot, az ITER főigazgatója vezet. Ezután a partnerországok – USA, EU, Oroszország, India, Kína, Dél-Korea és Japán – magas rangú vezetői jelentkeznek majd be.

Készül a reaktorkamra. Fotó: CHRISTOPHE SIMON / AFP

Az összeszerelés megkezdése hatalmas mérföldkő a projekt életében, hiszen eddig nagyrészt az épületek és a kiszolgálóegységek építése zajlott. Az első igazi komponensek érkezésével felgyorsulnak az ITER-építkezés eseményei.

A ceremóniára egy speciális ajándékkal is készültek az Energiatudományi Kutatóközpontban. Múlt héten az ITER 1:100-as méretarányú, 3D nyomtatott mását küldték ki Franciaországba, amelyet reményeink szerint láthatunk a közvetítés során.

A 24.hu korábban járt az ITER építési területén, erről ebben és ebben a cikkben olvashatnak.

Főkép: épül a tokamak. Fotó: ITER Organization/EJF Riche

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.