Tudomány

A koronavírus borította az időjárást és az előrejelzést

Romló előrejelzés, kevesebb csapadék, hűvösebb éjszakák, nyáron intenzívebb viharok és nagy méretű jég – az új koronavírus okozta világjárvány közvetve az időjárást is befolyásolja.
Korábban a témában:

Múlt héten örömmel számoltunk be arról, hogy úgy tűnik, végre véget ér a hetek óta tartó tavaszi aszály. Bőven benne voltunk a tíz napban, míg meteorológiai előrejelzéseket még nagy beválási eséllyel lehet adni, amikor úgy látszott: e hét elején bőséges esőt hozó mediterrán ciklon érkezik hazánk fölé.

Ez pótolhatta volna a mostanáig hiányzó jó 70-80 mm-nyi esőt, ám a ciklon a vártnál 3-400 kilométerrel délebbre alakult ki, csapadéka a Balkán-félszigetet áztatta.

A tévedés nagyrészt a járvány számlájára írható, mint ahogy részben a szárazság és más egyéb időjárási változások is, persze csak közvetve

– tudtuk meg Molnár László meteorológustól, a Kiderül.hu munkatársától. El is magyarázza, miért.

Minden bizonytalan

Tudni kell, hogy az utasszállító repülőkön sok és fontos meteorológiai műszer is dolgozik, amelyek nagyban hozzájárulnak adott időjárási helyzetek pontos feltérméréséhez. A járvány következtében a repülőforgalom töredékére esett vissza, és ez meglátszik az előrejelzések pontosságán is: jó 6-8 évet léptünk vissza a középtávú előrejelzések terén.

A modellek napról napra hatalmas változásokat mutatnak, újabban hetente történnek olyan »ugrások«, amik korábban jó ha 3-4 havonta vagy fél évente: 80-90 százalékos valószínűséggel bekövetkező időjárási események dőlnek meg 24-36 órás időtartam alatt

– emeli ki a szakember. Ez pedig annak tulajdonítható, hogy az időjárás jelenlegi állapotát nem tudjuk megfelelőképpen feltérképezni a kevés beérkező mérési adat miatt.

Kevesebb csapadék

A légi és közúti forgalom jelentős visszaesése, az ipari termelés egy részének kiesése okán a levegő most olyan tiszta, mint a legtöbbünk életében talán még soha nem volt, és ez érezteti hatását az időjáráson is. Egyrészt úgy, hogy eltűnt az úgynevezett csapadékképző magok többsége. Közismert, hogy a magasban felhők formájában gomolygó pára a levegőben lebegő apró szemcsékre csapódik ki, egyre hízik, majd a gravitációnak engedelmeskedve elindul a talaj felé.

Mivel pedig az eddigiekhez képest nagyságrendekkel kevesebb a csapadékképző mag a légtérben, az eső sem ered el olyan feltételek mellett, ahogy azt eddig biztosra vehettük.

Részben ez is oka lehet a mostani nagy szárazságnak még az említett mediterrán ciklon híján is. Egy másik következmény, hogy a szálló részecskék, akárcsak a felhők visszafogják az éjszakai órákban a felszín hőveszteségét, magyarán a hajnalok kevésbé lesznek hűvösek. Most azonban ez a hatás jóval kevésbé érvényesül, a szakember úgy véli, mindez több fokkal hozzájárulhatott az elmúlt hetekben tapasztalt éjjeli fagyokhoz.

Nagyobb szemű jég

A kristálytiszta és száraz levegő hosszabb távú következménye lehet majd nyáron  a nagy szemű jeget produkáló, jókora szupercellák kialakulása is. Ezek az öngerjesztő, óriási zivatarok száraz környezetben válnak a legintenzívebbé, amikor csak kis területen kedvezőek a feltételek zivatarok kialakulásához, ott viszont rendkívüli erővel pusztíthatnak.

A száraz hidegfrontok jellemző ideje a június közepétől augusztus végéig tartó 10 hét, ilyenkor 6-9 napos időközönként követik egymástÉs hogy miért számíthatunk nagyobb eséllyel nagy szemű jeget hozó jégesőkre?

Mert a meglévő nedvesség kevesebb csapadékképző magra ül ki és válik jéggé. A nagy felhajtóerő sokáig legyőzi a gravitációt, ezért a jégnek van ideje akkora tömbökké fagyni, hogy nem olvadnak el, amíg földet érnek.

Eső vasárnaptól

Ami a következő napok időjárását illeti, konkrétumok nélkül mégsem maradhatunk. Száraz, napos időre van kilátás 20 fok körüli nappali maximumokkal, hajnali fagyokra nem kell számítani, ahogy csapadékra sem. A változást egy tőlünk északkeleti irányban kialakuló anticiklon hozhatja el a hét végén: vasárnaptól megdördülhet az ég, május első felére jellemző zivataros idő veszi kezdetét nagyobb frontok, szélviharok nélkül.

Az előrejelzés nehézségeire utalva Molnár László megjegyzi, lehet, inkább a szakmai elődöket kellene idézni, akik szuperszámítógépes modellek és a jelenleginél lényegesen kevesebb adat alapján dolgoztak: „AN helyzet ravasz helyzet”. Az AN itt a most is várt, Magyarországtól északkeletre elhelyezkedő anticiklont jelenti, ami változékony, zivataros időjárást szokott okozni, ám rendkívül csalóka. Egyes napokon akár az ország 70 százaléka elázik, a következő napon pedig csak mutatóban alakul ki egy-egy zápor, zivatar. Ám mi legyünk optimisták, a modellek stabilan adják április 27. környékétől az esőt, bízzunk benne, hogy talán most be is következik.

Kiemelt kép: MTI/PAP/Leszek Szymanski

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.