Megvan az első magyarországi eset
Orbán Viktor a Facebookon jelentette be, hogy megvan az első két magyarországi koronavírusos eset. A fertőzést két iráni, Magyarországon tanuló diáknál azonosították, a betegeket a Szent László Kórházba szállították. Az első magyarországi esetekről van tehát szó, az első magyarnál külföldön, a japán partoknál veszteglő Diamond Princessen mutatták ki a betegséget.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a diákok tünetmentesek, a miniszterelnök pedig kiemelte, az operatív törzs szerint a védekezéshez szükséges feltételek adottak.
Mától kezdve a védekezés szakaszába léptünk
– mondta Orbán Viktor.
A hatóságok következő feladata az, hogy feltérképezzék, kikkel léphettek érintkezésbe az iráni diákok. Az eddigi tapasztalatok alapján további megbetegedésekre lehet számítani. Cikkünkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a vírusról.
Mik a koronavírus tünetei?
Az új koronavírus legfontosabb tünetei a magas láz, a száraz köhögés, a légzési nehézségek, a levertség, de jelentkezhet még izomfájdalom, orrdugulás, orrfolyás, torokfájás és hasmenés is. Mivel a tünetek nagyon hasonlítanak az influenzáéra, nagyon nehéz a kettőt csak ezek alapján megkülönböztetni egymástól. A fertőzés eleinte enyhe vagy közepes tüneteket okoz, amelyek hirtelen jelentkeznek, idővel azonban tüdőgyulladás, veseelégtelenség is jelentkezhet, ami már halálos is lehet. A WHO szerint a legtöbb ember (a fertőzöttek nagyjából 80 százaléka) viszont teljesen tünetmentesen vészeli át a betegséget. Annyi biztos, hogy ha lázas, köhög, és nehezebben lélegzik, érdemes orvoshoz fordulni.
Hogyan terjed a koronavírus?
A vírus cseppfertőzéssel, illetve a fertőzött felületek, majd a száj, a szem vagy az orr érintésével terjed. A vírus az alsó légutakban szaporodik, majd a köhögési váladékkal, illetve a felszabaduló apró cseppek révén jut ki a szervezetből. Elképzelhető, hogy a kórokozó a levegőben lévő parányi cseppek segítségével is fertőz. A vírus életben maradásáról nincs pontos információ: órákról, akár napokról is beszélhetünk.
A rokon humán koronavírusokról tudjuk, hogy valamelyik néhány óráig él túl, valamelyik néhány napig. Ehhez még hozzájönnek a változó környezeti körülmények”
– mondta korábban a 24.hu-nak Kemenesi Gábor virológus, hozzátéve, hogy a kérdés megválaszolásán rengeteg kutató dolgozik.
Mekkora az esély a vírus elkapására?
Az, hogy egy fertőzött személy milyen gyorsan képes átadni a betegséget, számos faktortól függ, többek közt az illető immunrendszerétől, genetikájától, magától a vírustól, de akár az érintett foglalkozásából is. Egy egészségügyi ápoló vagy orvos munkájából adódóan például hatékony terjesztő lehet – ezt a SARS esetében is megfigyelték. A gyakorlat fogja felfedni, hogy pontosan min is múlik a fertőzőképesség.
Nem tudjuk, a lappangási időszakban a tünetmentes emberek – akik még értelemszerűen nem kerülnek a járványügyi rendszer látókörébe – mennyire képesek másokat megfertőzni. Attól függően érdemes aggódni a betegség miatt, hogy hol él az ember: a járvány gócpontjában, egy kisebb, de nagy betegszámmal rendelkező területen, vagy olyan helyen, ahol egy-két elszigetelt eset bukkant fel. A világon a legtöbb országban még mindig elég kicsi az esélye, hogy valaki beteg legyen, de érdemes követni az ajánlásokat, valamint kevesebbet utazni – írja a WHO.
Mekkora az esély, hogy valaki belehal?
Ahogy említettük, a WHO szerint az esetek 80 százaléka enyhe vagy közepes lefolyású, a halálozási arány 2 százalék körüli. A vírus főként az idősebbeket fenyegeti, a legtöbb haláleset a 80 éves feletti korosztályhoz köthető. A halálozási arány a 60-69 éves korosztálytól kezdődően fokozatosan növekszik. Azok vannak leginkább veszélyben, akik idősebbek, vagy magas vérnyomástól, szívproblémáktól, cukorbetegségtől szenvednek, náluk nagyobb az esély komoly betegség kialakulására.
A pánik csökkentésének céljából a koronavírust sokan az influenzához hasonlítják. Míg az új járványban eddig nagyjából 2700 ember halt meg, addig egy influenzaszezon világszerte százezreket visz el.
Kilenc év alatti gyerekeknél még soha nem tapasztaltak még csak súlyos tüneteket sem”
– nyilatkozta Dr. Müller Viktor biológus, az ELTE TTK Biológiai Intézetének tudományos munkatársa, hozzátéve: ez különös, mert egy gyerek immunrendszere semmiképpen nem „erősebb”, mint az egészséges fiatal felnőtteké, akik között ritkán, de előfordul súlyosabb fertőzés. Az ok egyelőre ismeretlen.
Hogyan védekezhet ellene?
Egyelőre a legjobb védekezési módszer a gyakori, alapos kézmosás, a kézfertőtlenítő és a szájmaszk használata (amely azonban nem véd a fertőzéstől, csak azt segíti, hogy egy fertőzött ne adja tovább a betegséget) illetve az egy méteres távolság tartása a köhögő, tüsszögő személyektől.
Fontos, hogy tartsa a távolságot a köhögő, tüsszögő személyektől, és az arcához, szeméhez, szájához csak alapos kézmosás után nyúljon, főleg, ha tömegben tartózkodott, vagy tömegközlekedett. Ha köhög, tüsszög, azt zsebkendőbe vagy a könyökhajlatába tegye.
Szerdán elindult a koronavírus múlt hétre ígért kormányzati tájékoztatási oldala. A koronavirus.gov.hu a járványügyi feladatokat koordináló operatív törzs felügyelete alá tartozik. Végre térképre tették a hazai háziorvosi rendelőket, járóbeteg-ellátást nyújtó intézményeket és a kórházakat, korábban ilyen könnyen kereshető formában ezek az adatok nem voltak elérhetőek. Az interaktív térkép alapján lehet tájékozódni arról, hogy aktuálisan vannak-e, és ha igen, akkor hol, koronavírus miatt lezárt területek, intézmények.
Mire számíthatunk a magyarországi járvány során?
Az Országos Mentőszolgálat szerint amennyiben valaki fertőzött területre utazott, vagy kapcsolatba lépett fertőzött személlyel, a tünetek jelentkezése esetén telefonon keresse háziorvosát. A rendelőbe orvosi utasítás nélkül semmiképp ne menjen be személyesen, ezzel ugyanis növeli az esetleges átadás esélyét. Amennyiben a tünetek nem jelentkeznek, 14 napos megfigyelés, önkéntes karantén ajánlott. Mindkét esetben érdemes a Nemzeti Népegészségügyi Központ egész nap hívható zöld számát is keresni.
Járvány esetén olyan, ún. járványügyi intézkedéseket vezetnek be, amik korlátozzák az egyén vagy akár emberek nagyobb csoportjának szabadságát és betegjogát, például kötelező kórházi tartózkodást írhatnak elő – a járványügyi intézkedések jogi hátteréről a TASZ írt bővebben. Ameddig a fertőzöttek száma alacsony marad, a hatóságok egyszerű kórházi elkülönítéssel igyekeznek megfékezni a vírust.
Az esetek számának növekedésével viszont egyéb intézkedések is indokoltak: ezt láthattuk Olaszországban is, ahol újabb, európai gócpont alakult ki. Ebben a helyzetben a hatóságok gyakorlatilag már csak loholnak a járvány után, melyet próbálnak a lehető legkisebb területre lokalizálni – ennek egy logikus következménye az akár egész településeket, régiókat is érintő vesztegzár.
Fontos kiemelni, hogy egy lezárt területen az élet ugyan átmenetileg megváltozik, de nem szabad középkori körülményekre számítani. Bár a karantén alá vont helyeken komoly előírásokat kell követni, a bent ragadtakat nem hagyják magukra, az élelmezésről és az egészségügyi ellátásról is gondoskodnak.
Kiemelt kép: egészségügyi dolgozók Moszkvában, fotó: Iliya Pitalev / Sputnik
