Tudomány

A Hold hegyeiből ered a leghíresebb folyó

Korábban a témában:

A Nílus eredetének rejtélye évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. A világ leghosszabb folyamának – pontosabban annak egyik ágának, a Fehér-Nílusnak – ma feltételezett forrását csak 2006-ban fedezték fel, a Kék-Nílusét viszont 1770-ben találta meg James Bruce skót felfedező.

A Hold hegyei

Az ókori egyiptomi civilizációt éltető folyó forrásvidékének megtalálására már az ókorban többen kísérletet tettek. A legtöbben egy jellegzetes hegyvonulatot kerestek felfedezőútjukon, amelyet a „Hold hegyei” néven emlegettek. A hit, hogy a Nílus forrása e magaslatok között található, feltehetően a Vörös-tenger partvidékén tevékenykedő kereskedőktől származott, de a „nyugati” köztudatba Ptolemaiosz révén került be, aki Kr.e. 150 körül írt Geographia című művében azt állította, hogy egy Diogenész nevű kereskedő egy kelet-afrikai útján megtalálta a forrást.

A történet szerint Diogenész magas hegyek között, véletlenül bukkant rá az olvadó hó táplálta patakra, amelyet a Nílussal azonosított. A havas hegycsúcsokat a helyiek fehér színük miatt emlegették a „Hold hegyei” néven.

Természetesen minderre semmilyen bizonyíték nem volt, a hegység létezésének tényét ellenben az ókori szerzőket tisztelő európai kartográfusok és tudósok sokáig nem kérdőjelezték meg. Mi több, annyira bizonyosak voltak abban, hogy a „Hold hegyei” valahol ott húzódnak Afrika titokzatos tájain, hogy térképeikre is gondosan odarajzolták azokat.

Talán soha nem tudjuk meg

Abban mondjuk elég nagy volt a változatosság, hogy pontosan a kontinens melyik részére is helyezték, egyesek például az Egyenlítőtől északra, míg mások délre képzelték el, de olyan is akadt, aki szerint a hegyvonulat szinte egész Afrikát átszeli kelet–nyugati irányban.

A XVIII. századtól aztán az újabb felfedezésekkel a térképekről fokozatosan vagy eltűntek a „Hold hegyei”, vagy lassan beleolvadtak valamilyen ismert geológiai képződménybe. A XIX. században Henry Morton Stanley valóban talált hófödte hegycsúcsokat a Nagy-tavak vidékén.

A hegyláncnak ő a Rwenzori-hegység nevet adta, ma is így szerepel a térképeken. Mivel ekkoriban azt gondolták, a Viktória-tó lehet a Nílus egyik forrása, sokan arra a következtetésre jutottak, hogy Ptolemaiosz leírásának mégis lehetett valós alapja.

Más tudósok azóta az ezen a vidéken található egyéb hegyekkel azonosították a „Hold hegyeit”, a legvalószínűbb viszont az, hogy vagy soha nem is léteztek, vagy soha nem fogjuk tudni őket egyértelműen azonosítani.

Kiemelt kép: Yannick Tylle / picture alliance / dpa Picture-Alliance

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.