Tudomány

Túlélik a madarak a hongkongi harcokat

Könnygáz miatt két ember halt meg és 70 szerzett maradandó sérülést világszerte az utóbbi időszakban, de a közösségi médián terjedő hírekkel ellentétben nehezen elképzelhető, hogy kizárólag könnygáz okozta sérülésektől egy felnőtt, egészséges madár elpusztuljon.

Hongkongban hónapok óta brutális tüntetések folynak, az eszközökben egyik oldal sem válogat, a híradások képei jól visszaadják a szinte már háborús állapotokat – a politikai háttérről és az aktuális eseményekről itt olvashat. Mi itt és most az események elmaradhatatlan résztvevőjére, a könnygázra térünk ki.

Egyrészt azért, mert nap mint nap több ezernyi olyan embernek kell elviselnie, akinek az erőszakhoz semmi köze, és bizony nem veszélytelen: komoly sérülést, extrém esetben halált is okozhat. Másrészt egyre-másra jelennek meg a közösségi médiában hírek, miszerint a könnygáz tömegesen öli a hongkongi madarakat, bár ezt tudományos bizonyítékok híján egyre többen cáfolják. Az aktualitás okán kezdjük a madarakkal.

A madarak nem ostobák

A Hongkongban történtek részleteit nem ismerjük, az okok kiderítése helyi szakértőkre vár, de lehetnek megalapozott feltételezéseink.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a madarak nem ostobák: ha kell, egyszerűen elrepülnek. Ez alól leginkább a költési időszak jelenthet kivételt, amikor jóval nagyobb a helyhez kötöttségük, de ilyenkor is elsősorban a még röpképtelen, magatehetetlen fiókák kiszolgáltatottak

– mondja a 24.hu-nak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Hozzáteszi: a gyakorlatban azonban ez mégsem ennyire egyszerű.

Zajhoz, durrogáshoz, nyüzsgéshez szokott városi madarakról van szó, mondhatni nem túl ijedősek, és nem is feltétlenül élik meg világvégének, amikor az utcán elindul a balhé. Ismerünk beszámolókat a II. világháborúból, amikor a szovjet fronton a senkiföldjén gólyák keresték békésen a napi betevőt, de hazánkban aktív lőtereken is vígan költenek például pacsirták. Ha megszólalnak a fegyverek nyilván menekülőre fogják, de megeshet, hogy egyesek nem elég gyorsak.

Vakon repülni életveszélyes

A könnygáztól a madarak is fulladhatnak, a lövésektől megijednek, és ha felrepülnek, tényleg életveszélyes helyzet alakulhat ki: ködben vagy ennek civilizációs megfelelőjét jelentő sűrű füst- és gázfelhőben gyakorlatilag vakon repülnek, házaknak, tereptárgyaknak és egymásnak ütközhetnek. A pánikban könnyű életveszélyes sérüléseket szerezhetnek, minimális látótávolság és nagy sebesség az épületek között halálos páros.

Fotó: Abbas Momani / AFP

Néhány éve a térségben átvonuló darvak a sűrű ködben alacsonyan repülve betévedtek Szegedre úgy, hogy a csőrük végéig alig láttak: számos madár sérült meg vagy pusztult el az épületeknek és elektromos vezetékeknek ütközésektől.

Lényeges tényező lehet hosszú távon az állandó zavarás, megnehezíti a táplálékszerzést, a fiókanevelést, a pihenést. Összességében tehát a városi állatok is megszenvedhetik a hongkongi utcai harcokat, ám

az nehezen elképzelhető, hogy kizárólag könnygáz okozta sérülésektől egy felnőtt, egészséges madár elpusztuljon.

Volt már, aki belehalt

Visszatérve az emberekre könnygázt – hivatalos nevén ingerlő gázt – a világ összes rendőrsége alkalmaz, összetevője többféle lehet, a legmodernebb a paprika csípősségét okozó vegyület, a kapszaicin alkalmazása.

Széleskörű bevetésének oka – és egyben hátulütője, hogy hatása azonnali és erős, míg közép és hosszú távú hatásokkal optimális esetben nem kell számolni, ellenben a gáz nem válogat, és mindenkire másképp hat, aki jelen van egy tüntetésen

– mondja a 24.hu-nak Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért jogi munkatársa.

Ez az, ami a kérdés jogi részét tekintve a világ rendőrségeit olykor ingerlő gáz figyelmeztetés nélküli vagy túlzott bevetésére „bátorítja”, hiszen maradandó sérülést elméletben nem okoz. A gyakorlatban viszont igen. Az INCLO nevű szabadságjogi szervezet 5131 ember adatait vizsgálta meg, akik az utóbbi időszakban ingerlő gáz miatt szenvedtek sérülést világszerte: közülük ketten meghaltak, 70-en maradandó fogyatékosságot szereztek, mindenki más teljesen felépült.

FotóAnthony Wallace / AFP

Légzésleállás, vetélés

Nyilván minden eset egyedi, a következmények azon múlnak, ki mennyire érzékeny, mennyi ideig, milyen környezetben, milyen egészségi állapotban és milyen koncentrációban találkozott a gázzal.

A tünetek elsősorban a nyálkahártyákon és a légzőszervekben jelentkeznek, a súlyosabbakat sorolva Döbrentey Dániel égési sérüléseket, szaruhártya-szakadást, a bőr felhólyagosodását, extrém esetben légzésleállást említ, az irritáló anyagok emellett hatással vannak a szív- és érrendszerre, a gyomor nyálkahártyájára, a pszichés állapotra – utóbbira viszont akár hosszabb távon is, poszttraumás stressz szindróma kialakulásával.

A tudományos álláspont ma még bizonytalan, de nagy mennyiségű könnygáz terhes nőknél károsíthatja a magzatot, sőt vetélést okozhat.

A szakember szerint a könnygáz káros hatásait a gyógyszerek lehetséges mellékhatásaihoz hasonlíthatjuk – ahogy a legdurvább mellékhatások, úgy a könnygázhasználatból származó igazán súlyos, maradandó sérülések is aránylag ritkák.

Ez azonban nem jelenti, hogy a könnygáz veszélytelen lenne. Bár nagyon hatékony, de alkalmazásának vannak komoly egészségügyi kockázatai. Ezért nagyon fontos, hogy bevetése csakis szabályszerűen történhet: a rendőrségnek figyelmeztetnie kell a tömeget, ha könnygáz kifújására készül.

Kiemelt kép: Miguel Candela Poblacion / Anadolu Agency / AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik