Tudomány

Egyre több veszélyes gáz szabadul ki a földből

Az éghajlatváltozásért felelős gázok között a metán másodhegedűs, de meglehetősen agresszív, a felmelegedéssel pedig egyre több jut belőle a légkörbe.
Korábban a témában:

A klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok közül szinte egyedüliként a szén-dioxidot szokás kiemelni, persze nem véletlenül: iszonyatos tömege miatt tényleg ez a legveszélyesebb. Sokkal kevesebb szó esik azonban a „második helyezett” metánról, ami annak ellenére, hogy a globális felmelegedés „csupán” 20 százalékáért felelős, két okból is nagyon komolyan kell venni.

Egyrészt mert ugyanannyi molekulára nézve a CO2-nél 23-szor intenzívebb üvegházhatást okozó gáz, illetve mert a klímaváltozással most már természetes úton is nagy mennyiségben juthat a légkörbe.

Érdemes vele megismerkedni, ezért Dr. Lente Gábor vegyész professzort, a PTE TTK Általános és Fizikai Kémiai Tanszékének vezetőjét kérdeztük a gáz keletkezéséről, légköri útjáról.

Mocsarakból, földgázból, kérődzőkből

A metán (CH4) élő szervezetek oxigénben szegény környezetben való bomlásakor jön létre, természetes úton mocsarakban, tavakban, tengerekben a víz alá süllyedő állati és növényi részekből vagy akár állatok testében az emésztés során. A végül a légkörbe jutó metán túlnyomó többsége viszont emberi tevékenység nyomán keletkezik.

Fotó: iStock

Például a kisarkítva „mesterséges mocsárnak” is nevezhető hatalmas, vízzel elárasztott rizsföldeken, szemét- és szennyvíztelepeken, de jelentős forrás a világszerte sok-sok milliónyi haszonállat emésztőrendszere is. Nem vicc, az ember számlájára írható metánkibocsátás negyedét a kérődzők gyomrában élő, emésztésüket segítő baktériumok állítják elő.

A föld mélyén csapdázódott földgáz jelentős részét is metán alkotja, ennek kitermelése, szállítása során is jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz jut a légkörbe

– jegyzi meg a 24.hu-nak a professzor.

Ha pedig a világ gyarapodó népességét nézzük, nyilván minden fenti tényező volumene erősödni fog, nem nehéz levonni a következtetést: a metánkibocsátás egyre nagyobb lesz.

Kiolvad a földből

De van itt egy másik probléma is, amit akár a klímaváltozás öngerjesztő folyamatának is tekinthetünk. Bolygónk szárazföldjeinek 20 százalékát, összesen mintegy 30 millió négyzetkilométert permafroszt, azaz fagyott talaj borítja. Ezen a hatalmas területen pedig korábbi mocsarak, élőlények nyomán óriási mennyiségű metán-hidrát nyugszik – egyelőre – biztonságban, a jég fogságában.

Alapvető kémiai ismeretek birtokában a metán-hidrátot „megérteni” elég bonyolult, de Lente Gábor egyszerű magyarázata segít megérteni:

A metán vízzel keveredve a légkörinél magasabb nyomás alatt jobban kitölti a teret, pontosabban a metán kitölti a víz szerkezetében lévő »lyukakat«. Ez a metán-hidrát.

Az éghajlatváltozással a permafroszt folyamatosan olvad, eddig olyan kétmillió négyzetkilométer szabadult meg a jég fogságából, becslések szerint ez 2100-ra akár tízmillió négyzetkilométerre nőhet. Közben pedig folyamatosan szivárog ki a metán-hidrát, amely a légkörbe jutva rögtön metánná alakul.

Szén-dioxid lesz belőle

A levegőnél könnyebb gáz felemelkedik, egészen a légkör magasabb rétegeibe. A metán molekulák arról nevezetesek, hogy nem hajlandók reakcióba lépni másokkal, legfeljebb elégetni lehet, ha elég oxigén áll rendelkezésre, és valaki begyújtja. A magas légkörben, 150 kilométeres feletti magasságban már más a helyzet. A Napból érkező UV-sugárzás itt az oxigénmolekulákat atomokra bontja, az oxigén atomok pedig már elég „erősek”, hogy reakcióra kényszerítsék a metánt.

Ekkor víz és szén-dioxid keletkezik, utóbbi egy az egyben: egy metán molekulából egy CO2, vagyis újabb, bár kevésbé agresszív üvegházhatású gáz jön létre.

A metán tehát második helyen áll a klímaváltozást okozó gázok listáján, a felmérések azt mutatják, szintje növekszik. Jó hír viszont, hogy a fent leírt folyamatok miatt 9-11 év alatt lebomlik, így az utánpótlás ellenére sem tud a „végtelenségig” halmozódni.

Mika János professzor, éghajlatkutató korábban úgy fogalmazott lapunknak, hogy a metán még a permafroszt olvadásával is csak másodhegedűs marad a szén-dioxid mellett tekintve, hogy utóbbi kibocsátása 200-szorosa a metánénak. Azt mondta, „bárcsak már ott tartanánk, hogy a szén-dioxiddal »leszámoltunk«, és a metán visszafogása lenne a legfontosabb feladatunk”.

Kiemelt kép: iStock

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.