Angolszász dominanciájú világunkban nem meglepő, hogy manapság a salemi a történelem legismertebb „boszorkányhistóriája”, amikor a XVII. században 20 főt ítélt a bíróság halálra, és többen a börtönben haltak meg a vád miatt: boszorkány. Babonaság és rosszindulat az emberiség rákfenéje, de nem célunk moralizálni.
A massachusettsi város neve összeforrt a feketemágiával, ám az események valós történelmi hátterével valljuk be, kevesen vagyunk tisztában. Ez jön most.
Megmagyarázni a megmagyarázhatatlant
Szögezzük le, hogy Amerika első európai lakói egy teljesen ismeretlen, idegen világba csöppentek, ahol nemcsak a természettel, de az indián őslakosokkal is napról napra harcot kellett vívniuk az életben maradásért. A XVII. századi puritán telepesek New Englandban, ahogy mindenki más is akkoriban meg voltak róla győződve, hogy az őket körülvevő világ láthatatlan lényekkel van tele.
Ami rossz csak történt velük, azt a gonosz erők számlájára írták, nevesítve boszorkányátoknak vélték a baleseteket, gyermekhalált, sorscsapásokat:
A boszorkányságba vetett hit alapja egész egyszerűen az volt, hogy megpróbálták megmagyarázni a megmagyarázhatatlan
– idézi Mary Beth Norton amerikai történészt a Múlt-kor.hu.
Csak rontás lehet
És ebben a zord, kívülről fenyegető, belül módfelett szigorú környezetben 1692 januárjában Salem falu plébánosa, Samuel Parris tiszteletes 11 és 9 esztendős lánya és gyámleánya, Betty és Abigail rettentő furcsán kezdett viselkedni.
– írja a Rubicon.hu.
Később egyre több lány produkálta a „tüneteket”. Biztosan nem tudjuk, hogy miért, de nagy valószínűséggel ezzel lázadtak a rendkívül elnyomó és tényleg veszélyes környezettel szemben, kiadták a feszültséget, egyfajta „poén” lehetett a kistinik módján. Akkoriban azonban véresen komoly, az orvosok nem tudtak vele mit kezdeni.
Valaki nyilvánvalóan rontást küldött rájuk, a lányok pedig rövidesen meg is neveztek három nőt. Mindhárman a társadalom kiközösítettjei voltak: Sarah Good a falu koldusa, aki magában beszélt, egy Tituba nevű rabszolganőt és az idős, beteg Sarah Osbourne-t.
Hisztéria: 4 éves kislány, mint boszorkány
Azonnal őrizetbe vették őket, és 1692. március 1-jén hivatalosan is megvádolták őket boszorkánysággal. Aztán a lányok további neveket soroltak, miközben más gyerekek is elkezdtek furcsán viselkedni, az egész túlnőtt Salem határain, Bostonba is eljutott, tömeghisztériává nőtte ki magát.
Összesen 80 embert börtönöztek be, a gyanúsítottak száma 150 volt. Már az is veszélybe került – sőt ki is végezték –, aki nevetségesnek, tarthatatlannak vélte a vádakat, és itt érdemes megemlíteni,
Általában szegény, idősebb nőket vádoltak, de alkalmat adtak egyéni leszámolásokra is. A puritán bírák a tanúk elmondása és kínzások során kicsikart vallomások alapján összesen 19 embert küldött bitófára, egy áldozat a kínvallatásba halt bele. Volt olyan is, aki a börtönben vesztette életét, a helyi hatalom gyakorlatilag korlátlanul szedte áldozatait.
Az állami közigazgatás végül 1692 októberében avatkozott közbe: William Phipps, Massachusetts új kormányzója a helyi bíróságokat az eljárások megszakítására utasította, és 1693 tavaszára elérte, hogy a bebörtönzött vádlottakat felmentsék, vagyonukat pedig visszaszolgáltassák.
