A brazíliai Syntermes dirus termeszek kész rejtélyt jelentenek a biológusok számára: még mindig nem tudni, hogy pontosan hogyan épül fel a kolóniájuk, hiszen nem sikerült megtalálni a királynőjüket, most pedig az is kiderült, hogy óriási földhalomfalut hoztak létre évezredek alatt, olyat, ami még a világűrből is látszik.
Brazil, brit és amerikai kutatók vizsgálták meg a dél-amerikában őshonos termeszfaj által épített földdűnéket, amelyekről kiderült, hogy a legidősebbek nagyjából 4000 évesek, vagyis megközelítőleg annyi idősek, mint a gízai piramisok. Csak sokkal több földet használtak a megépítésükhöz:
A termeszek ezeket az átlagosan 2,5 méter magas, 9 méter széles, kúp alakú építményeket nem termeszvárnak használják, ezek gyakorlatilag csak melléktermék-lerakóhelyek: akkor születnek, amikor a termeszek a kiterjedt hálózatukat fúrják a talajba. El lehet képzelni, milyen szerteágazó járatokról beszélhetünk akkor, ha ennyi földet kell hozzájuk kitúrni. A kúpokban csak egyetlen járat található, az, amely leér a termeszlabirintusig, ezen keresztül túrják ki az állatok a járatépítés során feleslegessé vált földet.
A kutatók megvizsgálták, hogy a legfiatalabb földkúpok 690, a legidősebbek pedig 3820 évesek, vagyis nagyjából olyan öregek, mint a legidősebb ismert termeszvárak Afrikában. A járatokat egyébként még mindig ugyanaz a termeszfaj használja, mint amelyik az első halmokat kotorta ki.
A szakértők először arra gondoltak, hogy a járatok azért ilyen szerteágazóak, mert a termeszek egy vetélytárs kolóniával akartak versenyezni a területen, de később erre nem találtak bizonyítékot. A labirintus egész egyszerűen azért készült, hogy az állatok minél hatékonyabban és minél biztonságosabban behordhassák maguknak az eleségként szolgáló faleveleket az avarból.
A brazil Caatinga területén a termeszdombok jó részét vegetáció fedi, de néhányuk nagyon jól látszik például a Google Earth-ön is:
Nem olyan nehéz őket megtalálni: a 200 millió halom nagyjából akkora területen fekszik, mint maga Nagy-Britannia, vagyis 230 ezer négyzetkilométert takar. Külön vicces, hogy az ezeket létrehozó termeszek mindössze átlagosan 1,2 centiméteresek.
