Tudomány

Az űrből is látszanak a termeszek hatalmas építményei

Nagy Nikoletta
Nagy Nikoletta

újságíró. 2018. 11. 20. 14:54

Brit, brazil és amerikai kutatók olyan számokkal dobálóznak, amiket nehéz elhinni: brazil termeszek évezredek alatt akkora földhalmokat hoztak létre, amelyekből négyezer gízai piramist lehetne építeni, ami nem is csoda, hiszen 10 köbkilométernyi anyagról beszélünk, amelyekből az állatok 200 millió halmot hoztak össze. Az alakzatok akkorák, és annyi van belőlük, hogy még műholdképeken is tisztán kivehetők.
Korábban a témában:

A brazíliai Syntermes dirus termeszek kész rejtélyt jelentenek a biológusok számára: még mindig nem tudni, hogy pontosan hogyan épül fel a kolóniájuk, hiszen nem sikerült megtalálni a királynőjüket, most pedig az is kiderült, hogy óriási földhalomfalut hoztak létre évezredek alatt, olyat, ami még a világűrből is látszik.

Brazil, brit és amerikai kutatók vizsgálták meg a dél-amerikában őshonos termeszfaj által épített földdűnéket, amelyekről kiderült, hogy a legidősebbek nagyjából 4000 évesek, vagyis megközelítőleg annyi idősek, mint a gízai piramisok. Csak sokkal több földet használtak a megépítésükhöz:

a szakértők szerint a tíz köbkilométeres anyagból négyezer gízai nagy piramist lehetne felhúzni.

A termeszek ezeket az átlagosan 2,5 méter magas, 9 méter széles, kúp alakú építményeket nem termeszvárnak használják, ezek gyakorlatilag csak melléktermék-lerakóhelyek: akkor születnek, amikor a termeszek a kiterjedt hálózatukat fúrják a talajba. El lehet képzelni, milyen szerteágazó járatokról beszélhetünk akkor, ha ennyi földet kell hozzájuk kitúrni. A kúpokban csak egyetlen járat található, az, amely leér a termeszlabirintusig, ezen keresztül túrják ki az állatok a járatépítés során feleslegessé vált földet.

Bal oldalon a termeszek építményei, mellette összehasonlításként Nagy-Britannia – fotó: Current Biology

A kutatók megvizsgálták, hogy a legfiatalabb földkúpok 690, a legidősebbek pedig 3820 évesek, vagyis nagyjából olyan öregek, mint a legidősebb ismert termeszvárak Afrikában. A járatokat egyébként még mindig ugyanaz a termeszfaj használja, mint amelyik az első halmokat kotorta ki.

A szakértők először arra gondoltak, hogy a járatok azért ilyen szerteágazóak, mert a termeszek egy vetélytárs kolóniával akartak versenyezni a területen, de később erre nem találtak bizonyítékot. A labirintus egész egyszerűen azért készült, hogy az állatok minél hatékonyabban és minél biztonságosabban behordhassák maguknak az eleségként szolgáló faleveleket az avarból.

A brazil Caatinga területén a termeszdombok jó részét vegetáció fedi, de néhányuk nagyon jól látszik például a Google Earth-ön is:

Nem olyan nehéz őket megtalálni: a 200 millió halom nagyjából akkora területen fekszik, mint maga Nagy-Britannia, vagyis 230 ezer négyzetkilométert takar. Külön vicces, hogy az ezeket létrehozó termeszek mindössze átlagosan 1,2 centiméteresek.

Nagy Nikoletta korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.