Tudomány

A NASA nélkül most nem tartana itt az emberiség

Hazánkban október 14-én mutatják be a Discovery Channelen a csatorna legújabb, NASA − a jövőbe és tovább című dokumentumfilmjét, ami az űrhivatal alapításának 60. évfordulójára készült. Londonban jártunk, ahol a film rendezőjével, Rory Kennedyvel beszélgettünk.

60 éve, 1958 júliusában Amerikában létrejött egy szervezet, a National Aeronautics and Space Administration, azaz a NASA, amely utóbb nemcsak az Egyesült Államok lakóinak életét, hanem az egész emberiség mindennapjait változtatta meg. Története során a szervezet az űr feltérképezése mellett bolygónk alaposabb megismeréséhez is nagyban hozzájárult.

A Discovery Channel a neves évforduló kapcsán úgy döntött, dokumentumfilmmel tiszteleg a NASA előtt. Rendezőnek pedig a Primetime Emmy-díjas Rory Kennedyt kérték fel − aki nem mellesleg a NASA életében kulcsszerepet játszó John F. Kennedy unokahúga. Rory Kennedyvel Londonban volt alkalmunk beszélgetni.

Ki vagy mi inspirálta arra, hogy filmet készítsen a NASA-ról?

A Discovery Channel kért fel, hogy készítsem el a dokumentumfilmet. Ez a NASA 60. évfordulója, ezért megfelelő időpontnak tűnt, hogy visszatekintsünk az elmúlt hat évtizedben elért eredményekre.

Mi okozta a legnagyobb kihívást a dokumentumfilm elkészítése során?

Rengeteg kihívás volt. Elképesztő, hogy a NASA mi mindent vitt végbe. Olyan kivételes archívuma van, hogy azt átnézni, megpróbálni meghatározni, hogy mik voltak az évek során azok a momentumok, azok az eredmények, amelyekre fókuszálni kell, a mennyiségéből adódóan nem volt könnyű. Az átvizsgálandó archív elemek és a felhasználható anyagok mérete hatalmas volt, ez sem volt egyszerű. A filmben próbáltuk összetett ötleteket összefoglalni és átadni, és rendkívül okos emberekkel beszélgettünk. A történetmesélés menedzselése, az összefüggések megtartása ezért bizonyult nehéznek.

Rory Kennedy − Fotó: Aaron Davidson/Getty Images for Sarasota Film Festival/AFP

A NASA miben tudott segíteni?

Széles hozzáférést biztosítottak, elmehettünk az összes létesítményükbe, gyakorlatilag bárkivel készíthettünk interjút, akivel akartunk, sőt, bizonyos interjúkat ők maguk biztosítottak. Ha szaktudásról beszélünk, tényleg kinyitották előttünk az ajtót, és segítettek megérteni a különböző törekvéseiket, kampányaikat és küldetéseiket. Valóban fantasztikus volt velük dolgozni.

Mi volt a legfontosabb dolog, amit megtanult a NASA-ról munkája során?

A NASA annyi mindent ért el, hogy jobban megértsünk néhány olyan alapvető kérdést, melyet mi, emberek tettünk fel. Honnan jöttünk, egyedül vagyunk, mivé fogunk válni? Azt hiszem, nagyban hozzájárultak néhány ilyen kérdés megválaszolásához.

Távcsövek segítségével néztek a világűrbe, hogy meglássák a csillagok összeütközését, formálódását, megsemmisülését, a szupernóvákat; felmérték, hogy miként születtek a miénkhez hasonló csillagok. Hasonló módon fontos volt a Naprendszerben a Curiosity marsjáró sikere, az Európé holdhoz vezető missziók, a víz nyomának, az élet lehetséges forrásainak kutatása. Felderítették, hogy a Marson egykor szabadon áramló víz folyt, hogy a Mars 3,5 milliárd éve egy Föld-szerű bolygó volt, amikor a mi bolygónkon még csak formálódott az élet. És mindezt dokumentálták is.

Ezek kivételes eredmények, olyan dolgok, melyeket a NASA-nak köszönhetően tudunk, és ez lenyűgöző.

Azt hiszem, számomra és számunkra itt a Földön az egyik legnagyobb eredmény az, hogy segítettek megérteni bolygónk kihívásait és azt a hatást, melyet mi, emberek gyakorlunk a Földre − különösen a szén-dioxid-kibocsátás, a globális felmelegedés, illetve az ózonréteg szerepének és alakulásának tekintetében. Úgy gondolom, hogyha ezeket nem derítették volna fel, most nem lehetnénk itt ebben a formában. A NASA valóban lenyűgöző.

A Mars egykori Föld-szerű bolygó volt − Illusztráció: ESO/M. Kornmesser

Az új filmje egyszerre koncentrál a szervezet űrben, illetve Földön vállalt küldetésére. Önnek melyik a fontosabb?

A földi.

Egyértelműen?

Az űr is fontos. Úgy vélem, hogy amit a Földről tanultunk, azt az űrben szerzett nézőpontnak köszönhetjük. Nem hiszem, hogy tudnánk, amit ma tudunk a Földről, ha nem mentünk volna fel az űrbe.

Korábban azt mondta, hogy az utóbbi időkben kevesebb figyelem hárul a NASA eredményeire. Ön szerint mi lehet ennek az oka?

Az Apollo-missziók, a Hold elérése, vagy amikor először járt ember az űrben, az igazán izgalmas volt. Ezekkel olyat vittek véghez, amelyet korábban soha senki. Ma is vannak emberek az űrben, például a Nemzetközi Űrállomáson, és nemcsak amerikaiak, hanem egyéb országok képviselői is. Azt hiszem, a NASA az emberi tudás határainak kitolásában nagyon egyenletes ütemben folytatja munkáját, de mostanában kevés olyan emberi missziós áttörése volt, melyet korábban nem értek volna el. Mára egészen más típusú a hozzáállás a közvélemény részéről, illetve a NASA tetteiben is.

Buzz Aldrin a Holdon 1969 júliusában − Fotó: NASA

Változnak az idők. Manapság például Amerika sokkal megosztottabb, mint a múltban. Ön szerint a NASA segíthet abban, hogy csökkenjen ez a megosztottság?

Mindenképp lehet szerepe ebben, ehhez azonban megfelelő vezetésre van szükség, amely képes igazgatni a NASA-t, és felkelteni a lakosság érdeklődését is. Azt hiszem, az Apollo-program részben J. F. Kennedynek köszönhetően, az ő elképzelései, karaktere, bátorsága és mondandója gyakorlatiassága miatt lehetett olyan sikeres. Ezen erőkre lenne szükségünk most is − csak manapság nincsenek meg együttesen.

Vajon mit jelenthet ez a film, illetve a NASA egy olyan személynek, aki nem az Egyesült Államokban él? Mondjuk egy magyarnak?

Szerintem a magyarokat is érdekelni fogja a történet. A magyarok fantasztikus feltalálók, kutatók és mérnökök, és úgy hiszem, rengeteget tudnak segíteni a kutatásban és a NASA nemzetközi erőfeszítéseiben. Azt hiszem, hogy nincs olyan, a NASA által az elmúlt hat évtizedben gyűjtött információ, amely specifikusan csak az Egyesült Államokhoz kötődne, hiszen minden adat a mi bolygónkról és a világban elfoglalt helyünkről szól. Emberként együtt népesítjük be a bolygót. Ahogy az asztronauták is mondani szokták, miután feljutottak az űrbe, és először pillantottak le:

ha a Földet az űrből nézzük, nincsenek határok.

Nincsenek országok, nincsenek nevek. Csak nagy földterületek vannak, melyeken emberi lények élnek. Együtt, egyként vagyunk itt.

Ha a Földet az űrből nézzük, nincsenek határok − Fotó: NASA

Végül is mi a legfőbb üzenet, amit a filmjével át szeretne adni a nézőknek?

Remélem, hogy ez a film felkelti majd a fiatalabb generáció űrrel kapcsolatos érdeklődését, és arra inspirálja őket, hogy vegyenek részt az űr feltérképezésében, ahogy az Apollo-program is erre ösztönzött minket. Úgy gondolom, hogy fontos információkat tartalmaz lélegzetelállító, gyönyörű és inspiráló bolygónkról, a minket körülvevő világról és az Univerzumról. Izgatott vagyok, hogy az emberek megismerhetik azt a tudást, amelyet én is megismerhettem a film készítése során.

Emellett nagyon sürgős, hogy megértsük, mit teszünk ezzel a bolygóval, és hogy mindez mennyire fenntartható. Bízom benne, hogy az emberek mélyen átérzik majd azt a klímaváltozás mögötti tudományosságot, azokat a tényeket, amelyek ebben a filmben ugyan nagyon tényszerűen vannak tálalva, de ennek ellenére aggodalomra adnak okot, megismerésük pedig sürgető.

MIKOR LÁTHATÓ?

A NASA − a jövőbe és tovább Magyarországon 2018. október 14-én 22:00-kor mutatják be a Discovery Channelen.

Kiemelt fotó: Frederick M. Brown / Getty Images / AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik