Tudomány
Balatonmáriafürdő, 2015. július 7.
Fürdőzők a balatonmáriafürdői strandon 2015. július 7-én. Az országos tiszti főorvos július 4-től július 8-án éjfélig hőségriadót rendelt el, mert ebben az időszakban eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a 27 Celsius-fokot.
MTI Fotó: Varga György

Halál a strandon: lebénul, elájul az ember a víz alatt

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 08. 14. 17:07

A parton felforrósodott testtel vízbe ugrani pillanatnyi döntés. Szervezetünk ugyanilyen gyorsan kap sokkot a hideg víztől, az ember elveszti cselekvőképességét, és ott vége is mindennek. A jelenséget leginkább hirtelen halált okozó szívritmuszavarnak nevezhetjük.
Korábban a témában:

Mindegy milyen évet írunk, nyáridőn, strandszezonban egyre-másra érkeznek a hírek: egy ember vízbe ugrott, elmerült és azóta keresik. Értelmetlen, feldolgozhatatlan halál, főként akkor, ha úszni tudó, makkegészséges fiatalokról van szó, ráadásul naponta elhangzik a figyelmeztetés, miszerint felhevült testtel senki ne vesse magát a vízbe. Mert „megáll a szíve” – tudjuk ezt jól laikusként is, annyiszor hallottuk.

Mégis, mi történik ilyenkor ott a víz alatt abban a néhány másodpercben? Hogyan kerülhetjük el, és kinek kell fokozottan ügyelnie?

Dr. Vaskó Péter kardiológust, belgyógyászt, a Kardio Központ orvosát kérdeztük.

A vagus-hatás

Mindenekelőtt azt kell tudni, hogy belső szerveink szabályozását két egymással ellentétes hatást kiváltó terület, a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer végzi. Utóbbi többek között lassítja a szív működését, a vérnyomást, mélyebb lélegzetvételt idéz elő, míg előbbi ezeket serkenti, gyorsítja.

Amikor testünk hideg vízzel érintkezik, a paraszimpatikus idegrendszer az úgynevezett vagus-hatással reagál: hirtelen és erőteljesen lecsökkenti a szív frekvenciáját és mély belégzést okoz

– magyarázza Vaskó doktor.

Mindenkit loccsantottak már nyakon nagy melegben hűvös vízzel, vagy legalább guggolt bele a medencébe, tehát ismerős, amikor az izmok összerándulnak, „hááááá…”-hörgéssel hosszan és mélyen áramlik a tüdőbe a levegő. Ez a vagus-hatás, csak ez után következik kinek-kinek vérmérséklete szerint a sikoltás vagy szitkozódás.

Balatonfüred, 2018. június 1.
Fürdõzõk a Balatonban Balatonfürednél a meteorológia nyár elsõ napján, 2018. június 1-jén.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Képünk illusztráció – Fotó: Mohai Balázs / MTI

Cselekvésképtelen a víz alatt

Amikor valaki napon felforrósodott testtel átmenet nélkül ugrik vízbe, a vagus-hatás oly hirtelen és erős, hogy szervezete sokkot kap. A szívműködés a másodperc tört része alatt drasztikus mértékben lelassul,

ebből nagyon gyorsan végzetes szívritmuszavar alakulhat ki, ami vagy azonnali eszméletvesztéssel, vagy bénulással jár, de mindkét esetben cselekvésképtelenné teszi az illetőt a víz alatt. Annyira gyorsan, hogy esélye nincs bármilyen módon még egyszer a felszínre emelkedni.

A reakció természetesen nem mindig ennyire végletes, nyilvánvalóan nem hal meg mindenki, aki forró testtel hideg vízbe ugrik, sőt. De magas a kockázat, és amikor egészséges, fiatal embert veszítünk el ily módon, az esetek túlnyomó többségében fent említett szívritmuszavar következményei vezetnek a halálhoz.

Kiérlelt terminus technikusa nincs a jelenségnek, kívülállóként hirtelen szívhalálnak neveznénk, de ez szakmailag nem helyes, a fogalom mást takar. A kardiológus szerint talán így lehetne a legpontosabban megfogalmazni: hirtelen szívritmuszavar okozta halál.

Minimális odafigyelés

Tragikus és szomorú, hogy évről évre még mindig többen életüket vesztik emiatt, mikor nagyon pici elővigyázatossággal megelőzhető lenne. Vaskó Péter szavai mindenkinek ismerősen csengenek, tessék megfogadni a tanácsokat.

  • Vízbe merülés előtt vizezzük be a testünket, főleg az arcot: utóbbi segít legtöbbet a vagus-hatás tompításában.
  • Vizezzük, hűtsük a szívtájékot, a főbb ereket a nyak nedvesítésével, a karok vízbe lógatásával.
  • Általánosságban is mindig fokozatosan ereszkedjünk medencék, folyók, tavak, tengerek vizébe.

Hiába 25-26 fokosak, akkor is túl hidegek a túlhevült szervezetnek. Idősebb, illetve szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő emberek számára különösen fontos az elővigyázatosság: ugyanez a jelenség számukra még veszélyesebb.

Budakalász, 2017. augusztus 4.
Strandolók a kánikulában a budakalászi Lupa-tónál 2017. augusztus 4-én. A tartós kánikula miatt augusztus 6-án 24 óráig meghosszabbította a hõségriadót Szentes Tamás országos tisztifõorvosi feladatokért felelõs helyettes államtitkár.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Képünk illusztráció – Fotó: Mohai Balázs / MTI

Felejtsük el, hogy ki az erős, ki mit bír ki, vagy mi az, ami meg se kottyan. Ez olyan játék, ahol a győztes is csak egyet nyer: életben marad.

Szaunából a jeges folyóba

A végére hagytuk talán leglaikusabb, de annál érdekesebb kérdésünket: ha a magyar kánikulában végzetes lehet még a „langymeleg” Balatonba is beugrani, miként élhetik túl északi népek fiai, akik a 90 fokos szaunából egyenesen a jeges vízbe vetik magukat?

Nyilvánvalóan velük is történhet baj, de érdekes módon őket épp a „túlfűtöttség” védi. A testük annyira meleg, ráadásul nedves is, hogy a legfeljebb négy fokos víznek is idő lehűteni. Ez pedig elég ahhoz, hogy a jelenség ne alakuljon ki életveszélyt okozó drasztikus hirtelenséggel.

Kiemelt képünk illusztráció: Fürdőzők a balatonmáriafürdői strandon 2015. júliusában (Fotó: Varga György / MTI)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.