Tudomány

Háromszor ért véget a második világháború

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 05. 10. 11:24

Elég kaotikusra sikeredett a II. világháború lezárása, Sztálin ismétlést követelt, és a harcok sem szakadtak meg egyik napról a másikra.
Korábban a témában:

A jaltai konferencián 1945 februárjának elején Winston Churchill, Franklin D. Roosevelt és Joszif Visszarionovics Sztálin már a Hitler felett aratott győzelem biztos tudatában tervezte Európa háború utáni jövőjét. Többek között abban is megállapodtak, hogy Németország részéről csak a feltétel nélküli megadást fogadják el, illetve egyikük sem kezd különtárgyalásokat, magyarán a német fegyverletétel csakis a három szövetséges nagyhatalom előtt lehetséges.

Korrekt elvárás, de a gyakorlat kissé eltérítette az eseményeket és azt eredményezte, hogy a II. világháború Európában háromszor ért véget. Kétszer a tárgyalóasztalnál, amikor a Harmadik Birodalom vezetői két különböző helyszínen és időpontban is aláírták a kapitulációról szóló dokumentumot, illetve a gyakorlatban, az utolsó fegyver elnémulásával.

Előbbit a győzelem napjaként ünnepli a világ, Európa nyugati fele május 8-án, Oroszország május 9-én.

Sztálin és Dönitz még húzta volna

Az oroszok már Berlin utcáin harcoltak, amikor Adolf Hitler 1945. április 30-án öngyilkosságot követett el, Karl Dönitz tengernagy, a német flotta főparancsnoka pedig elképedve olvasta az este érkezett táviratot:

Göring volt birodalmi marsall helyett az Führer Önt nevezi ki utódjává, flottatengernagy úr. Az írásos meghatalmazás útban van. Haladéktalanul tegyen meg minden intézkedést, amit a helyzet megkíván, Bormann.

Elképesztő felelősség zúdult a nyakába a fegyverletétel megszervezésével, ráadásul teljesen váratlanul, hiszen mindenki Heinrich Himmlert várta Hitler utódjának. Az új elnök legfőbb célja az időhúzás volt: keleten mindaddig ellenállni, míg nem sikerül a nyugati szövetségesekkel különbékét kötni, illetve minél több katonának a nyugatiak előtt megadnia magát.

Sztálinnak nem volt túl sürgős a fegyvernyugvás, igyekezett minél mélyebben behatolni Európába, Churchill viszont pont ennek megakadályozására sürgette a békét. Roosevelt is kerülni akarta az immár felesleges emberi és anyagi áldozatokat, de ragaszkodva Jalta szelleméhez Dönitz értésére adta: minden német egységnek egyszerre kell beszüntetnie a harcot.

Május 8.

Nem volt más választás, a kormány felhatalmazását bíró, Alfred Jodl vezette német küldöttség amerikai, brit, francia és szovjet tisztek jelenlétében május 7-én hajnali 2:42-kor Reimsben aláírta a Németország feltétel nélküli megadásáról szóló dokumentumot:

1. Mi alulírottak, a német véderőfőparancsnokság nevében ezennel kijelentjük, hogy az összes ez idő szerint német parancsnokság alatt álló szárazföldi, tengeri és légierők feltétel nélkül kapitulálnak a szövetséges expedíciós erők főparancsnoka és egyidejűleg a Vörös Hadsereg főparancsnoksága előtt.

2. A német véderőfőparancsnokság haladéktalanul kiadja a parancsot az összes német katonai, haditengerészeti és légügyi hatóságoknak, valamint az összes német ellenőrzés alatt álló fegyveres erőknek, hogy 1945. május 8-án közép-európai idő szerint 23 óra 01 perckor szüntessenek be minden aktív katonai műveletet, maradjanak az ebben az időpontban elfoglalt állásaikban és teljesen fegyverezzék le magukat, átadva fegyvereiket és felszerelésüket a helyi szövetséges parancsnokoknak vagy a szövetséges főparancsnokságok által kijelölt tiszteknek…

[…]

1945. május 8-án tehát Európában hivatalosan véget ért a II. világháború, a nyugaton minden német egység letette a fegyvert.

Május 9.

Sztálin viszont nem volt boldog, sőt. A 7-ei reims-i dokumentumot „a kapituláció előzetes jegyzőkönyvének” nevezte, színpadiasabb körülményekhez és berlini helyszínhez ragaszkodott. Joggal hivatkozott többek között arra, hogy hiába volt a fegyverletétel, keleten több német egység folytatta még a harcot.

Így hát május 9-én, éjfél után néhány perccel Németország ismét kapitulált, immár Berlinben Gregorij Zsukov marsall, a szovjet fegyveres erők legfelsőbb parancsnoka, Sztálin helyettesének jelenlétében. Ezzel „másodszor is véget ért” a világháború, a győzelem napjának dátuma pedig eltérő: nyugaton május 8., Oroszországban következetesen május 9.

Pár napig még dörögtek a fegyverek, a német erők maradványai Csehországban május 12-én, Jugoszláviában pedig május 14-én kapitulált.

(Kiemelt kép: Wilhelm Keitel Berlinben aláírja Németország kapitulációját. Forrás: Wikipedia)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

WASHINGTON, DC - SEPTEMBER 06:  Supreme Court nominee Judge Brett Kavanaugh organizes his desk before testifying to the Senate Judiciary Committee on the third day of his Supreme Court confirmation hearing in the Hart Senate Office Building on Capitol Hill September 6, 2018 in Washington, DC. Kavanaugh was nominated by President Donald Trump to fill the vacancy on the court left by retiring Associate Justice Anthony Kennedy.  (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.