Tudomány

Szó szerint megölhet minket a napi rutin

Nagy Niki
Nagy Niki

2017. 12. 16. 08:50

Nem csoda, hogy az egyik idei Nobel-díjat a biológiai óra tanulmányozásáért kapta három amerikai tudós: a kronobiológia lehet a jövő tudományága, ami még mindig gyerekcipőben jár, de egyre inkább kezdjük felismerni a fontosságát. Szakértők például megegyeznek abban, hogy az elektromosság feltalálása óta lassan gyilkoljuk a szervezetünket azzal, hogy nem a cirkadián ritmusunk szerint élünk.

Akár rákot is kaphatunk a több műszaktól

A modern életmód szépen lassan megöli a testünket, ebben nagyjából minden emberi testtel foglalkozó biológus egyetért. A probléma abban leledzik, hogy a többműszakos munkákkal és a mesterséges fénnyel felborítjuk a szervezetünk természetes ritmusát. Az Egyesült Államokban például a többműszakos munkarend miatti egészségkárosodások nagyjából 15 millió embert érintenek.

Ezt érdemes nagyon komolyan venni: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) például 2010-ben esélyes rákkeltőként sorolta be a hosszabb ideig tartó éjszakai műszakokkal járó munkát. De nem kizárólag rákos megbetegedésekhez járulhat hozzá: szerepe van a cukorbetegség, a depresszió és az elhízás kialakulásában is.

Forrás: Pexels

Mi az a cirkadián ritmus?

A belső óránk, azaz a cirkadián ritmusunk egy olyan időzítőrendszert takar, amely gyakorlatilag minden szervünk időbeosztását „egyengeti”: meghatározza, hogy az emésztésünk mikor élénkebb, hogy a sejtjeink mikor újulnak meg aktívabban, vagy a szervezetünk mikor termel több glikogént.

Ezt a ritmust olyan külső tényezők is befolyásolhatják, mint a hőmérséklet vagy a természetes napfény – és itt szólunk bele mi emberek nagyjából azóta, hogy feltaláltuk az elektromosságot.

A természetes ritmusunk ugyanis abban a pillanatban felborul, ahogy mesterséges fény környezetében tovább maradunk ébren, mint ahogyan kizárólag a természetes fényben tennénk.

Először 1972-ben került előtérbe az agy azon részének kutatása, ami a cirkadián ritmus irányításáért felel: ez nagyjából 20 ezer neuront jelent, amelyek – nagyon leegyszerűsítve – 24 óra alatt a test különböző funkcióit ki-be kapcsolgatják.

Minden egyes szervnek van külön belső órája, és ha ezeket megbolygatjuk, az nem kizárólag testi, de mentális problémákat is okozhat. Ahogy korábban is említettük, azok például, akik gyakrabban dolgoznak éjszakai műszakokban, hajlamosabbak a depresszióra.

Az egerek el is pusztulnak, ha a biológiai órájuk ellen dolgoznak

Arra, hogy mennyire fontos az alvás rendszeressége és a megfelelő biológiai ritmus, a legjobb igazolás egy 2006-os, egereken végzett kutatás volt.

A résztvevő állatokat egy héten egyszer jetlagnek tették ki, azaz felborították az alvási ritmusukat. Kiderült, hogy az egerek mentálisan instabillá váltak, kevésbé tanultak, és majdnem az állatok fele el is pusztult a hosszabb ideig tartó alvásmegvonás következtében.

Persze az tény, hogy nem vagyunk egerek, de mégiscsak hasonlóan fejlődtünk, mint az összes többi állat a bolygón – nekünk is szükségünk van arra, hogy a saját belső óránk szerint éljünk. Pontosan ezért lehet a jövő tudományága a kronobiológia, efelé pedig hatalmas lépést tettünk azzal, hogy idén Nobel-díjjal díjaztuk a kutatását.

Retro styled image of a collection of vintage rusty watches and parts
Az órák, amelyek bennünk ketyegnek
Elmagyarázzuk, miért jelentősek az idei orvosi Nobel-díjasok felfedezései. Avagy hogyan lesz egy sejtszintű folyamatból alvás és ébrenlét, reggeli, ebéd és vacsora?

(Kiemelt fotó: Pexels)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.