Tudomány
Artist’s impression of the ultracool dwarf star TRAPPIST-1 from the surface of one of its planets

Elég víz lehet az élet számára a TRAPPIST-1 bizonyos bolygóin

24.hu
24.hu

2017. 09. 01. 12:41

Február óta tartja lázban a kutatókat a kérdés, hogy vajon kialakulhatott-e az élet a mai tudásunk szerint hét kőzetbolygót tartalmazó TRAPPIST-1 rendszerében? Egy új tanulmány szerint a válasz: talán igen.
Korábban a témában:

A TRAPPIST-1 bolygói mind közelebb keringenek csillagukhoz, mint a Merkúr a Naphoz. A Naprendszerben ez a közelség ellehetetlenítené az élet kialakulását, a TRAPPIST-1 azonban jóval hűvösebb és halványabb a mi csillagunknál. A szakértők úgy vélik, hogy a rendszerben több égitest is a TRAPPIST-1 lakható zónájában fekszik, tehát elvileg jelen lehet rajtuk a folyékony víz – azaz mai tudásunk szerint az élet alapja.

Az új vizsgálatban a kutatók azt elemezték, hogy mennyi UV-sugárzás éri a helyi bolygókat, ez ugyanis meghatározhatja, hogy mennyi vizet tudtak megtartani az egyes világok az évmilliárdok során. Az alacsonyabb energiájú sugárzás például hidrogén- és oxigénatomra bontja szét a vízmolekulákat, míg a magasabb energiájú UV-sugárzás az adott égitest felső légkörét felmelegítve az űrbe szabadítja a részecskéket.

A csapat a Hubble űrtávcső adatait használta fel, hogy megmérjék az egyes exobolygókat érő sugárzás mértékét. A szakértők tanulmányukban azt mutatják be, mennyi víztől szabadulhattak meg az objektumok a rendszer kialakulása óta, azaz az elmúlt 8 milliárd év során.

Az elemzés alapján lehetséges, hogy a hat belső bolygó, melyeket a legtöbb sugárzás bombáz, a világóceánnál hússzor nagyobb mennyiségű folyadékot vesztett el. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a négy legkülső égitest csupán három világóceánnyi víztől esett el.

Amennyiben az objektumokon eleve nem volt, vagy csak kis mennyiségben fordult elő a folyadék, az UV-sugárzás hatására teljesen lakhatatlanná váltak a bolygók.

Ha azonban az égitestek egykor igazán gazdagok voltak a vízben, még mindig alkalmasak lehetnek az élet befogadására.

Michaël Gillon, a Liège-i Egyetem munkatársa, az új tanulmány társszerzője és a TRAPPIST-1 rendszer egyik felfedezője a Space.com-nak azt mondta, nagyon valószínű, hogy a bolygók a csillagtól jóval távolabb alakultak ki, majd a rendszer történetének első 10 millió éve során vándoroltak beljebb. Az égitestek a TRAPPIST-1 től messze, vízjégben gazdag környezetben jöhettek létre. Ebben az esetben korábban rengeteg víz lehetett rajtuk.

Több tucat, vagy több száz világóceánról beszélünk, tehát húsz világóceán elvesztése nem számítana sokat

– állapította meg Gillon. A szakértő hozzátette, amennyiben a külső bolygók egykor bővelkedtek a vízben, napjainkban is lehet még a felszínükön a folyadékból.

(Space.com)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.