Nem férfi és nem nő. Akkor micsoda?

A német alkotmánybíróság a közelmúltban döntött arról, hogy harmadik nemet vezetne be: azaz a férfiként és nőként sem definiálható emberek számára lehetővé kell tenni nemük pozitív meghatározását hivatalos irataikban. Az ehhez szükséges törvénymódosításokat 2018-ig kell meghozni, itt dől majd el, milyen megnevezések lesznek elfogadottak: inter, vegyes vagy valami egészen más. A lényeg a pozitív kicsengés.

Férfi és nő. Van harmadik?

Miről is van szó? Kiket tekintünk interszexuálisnak, mit takar e fogalom? Mit jelent a német testület döntése a jog nyelvén? Dombos Tamás szociológust, antropológust, közgazdászt, a Háttér Társaság ügyvivőjét kérdeztük a részletekről.

Az interszexualitás azon állapotoknak az összefoglaló neve, amikor valakiről biológiailag nem lehet megállapítani, hogy férfi-e vagy nő. Az anatómiai jegyekre vonatkozó objektív fogalom, nem tévesztendő össze a nemi identitással, vagyis az egyén szubjektív módon megélt nemével

– fogalmaz a 24.hu-nak.

Társadalmunkban a nemeket két kategóriában értelmezzük: férfi és nő. A biológiában is ugyanezeket a besorolásokat használjuk: a nemet a kromoszómák és velük összefüggésben az úgynevezett elsődleges és másodlagos nemi jellegek alapján határozzuk meg.

A természet viszont nem zárt halmazokban „gondolkodik”, sokszor és akár nagy mértékben lépi át a határokat. Ha belegondolunk, máskülönben az élőlények nem is fejlődhetnének.

Nincs meg az összhang

Az interszex állapot tehát sokrétű lehet:

• A nemi kromoszómák tipikus változatai az XY (férfi) és az XX (nő). De van olyan ember is, aki csak egy X vagy XXY kromoszómákkal született. Ő vajon mi?
• Arra is van példa, hogy egy ember szervezetén belül a különböző sejtek különböző nemi kromoszómákat tartalmaznak, ez az úgynevezett mozaikizmus. Ő vajon mi?
• Mások ugyan a tipikus nemi kromoszómákkal rendelkeznek, de elsődleges és/vagy másodlagos nemi jellegeik vegyes módon jelentkeznek. Az extrém példák, ha valakinek pénisze és vaginája is van egyszerre, vagy ha nem lehet eldönteni, hogy kicsi péniszről vagy nagy csiklóról van-e inkább szó. És persze számtalan egyéb, kisebb eltérés is adódhat. Ő vajon mi?
• Létezik olyan is, amikor a születéskor a külső jegyek alapján látszólag egyértelmű a nem, de a pubertáskorban mégsem a kromoszomális nemnek megfelelően indul meg a nemi hormontermelés. Ő vajon mi?

Így érthetővé válik az interszexualitás egy másik megfogalmazása: a férfi és női jellegek egyazon testen belül nincsenek összhangban. Az „Ő vajon mi?”-t pedig azért szajkóztuk a felsorolásban, mert erre a férfi-nő kategóriákban gondolkodva nincs tudományos válasz.

Ezt csak maga az érintett személy döntheti el, és ha ő egyik kategóriával sem azonosul, miért kellene a természetet megerőszakolva mégis egyik vagy másik kategóriába besorolni? A kívülállóknak és a kőbe vésett jognak egyetlen feladata kellene, hogy legyen: elfogadni és támogatni ezt a döntést.

A tudományos becslések szerint 1000 megszülető gyermekből 1-2 születik nehezen besorolható külső nemi szervvel, de ha valamennyi interszex állapotot figyelembe vesszük, a szám akár jóval magasabb is lehet. Magyarország esetén ez minimum 10-20 ezer, a hétmilliárdos emberiséget tekintve 7-14 millió főt jelent

– jegyzi meg Dombos Tamás.

Csecsemőt műteni tilos!

Elképzelni sem lehet, mindez micsoda lelki traumát okoz az érintetteknek, különösen, ha társadalmi elutasítással vagy értetlenséggel találkoznak. Két dilemmával kell megbirkózni, napjainkban szerencsére mindkét területen az emberi méltóságot tiszteletben tartó megoldások vannak terjedőben.

Egészen a közelmúltig az interszexualitást orvosi kérdésnek tekintették a szó legszorosabb értelmében. A doktor sokszor önhatalmúlag, jobb esetben a szülőkkel egyeztetve jelölte ki a gyermek nemét, és a csecsemő testét műtétek sorozatával ehhez igazították. Az érintettek erről gyakran nem is tudtak, sokak csak felnőttkorukban, például a gyermekvállalás sikertelensége kapcsán értesültek róla, hogy interszex állapottal születtek.

Gondoljunk bele: az érintett beleegyezése nélkül műtéti úton külsőre lányt csinálnak valakiből, úgy is nevelik, majd később, nemi érése során ő mégis fiú lesz. Vagy fordítva. A testét gyakorlatilag véglegesen „megnyomorították”, és ezt lelkileg is rettenetesen nehéz lehet feldolgozni.

Nyilván nem gonoszság állt a háttérben, egyszerűen a közvélekedés nem engedett más lehetőséget „valaminek lenni kell”, vagy fiúnak, vagy lánynak. Ma már az ilyen, az érintett beleegyezése nélkül végzett beavatkozások etikátlan és egyre több országban törvénytelennek minősülnek.

Természetesen vannak interszex emberek, akik szeretnének ilyen műtéteket igénybe venni, de semmi oka nincs annak, hogy ezzel miért ne lehetne megvárni, amíg az érintett maga képes erről döntést hozni.

Az X-mező

A másik dilemma jogi eredetű, a hivatalos iratokat érinti. Az állami nyilvántartások mindenkiről tartalmazzák a nemét. Az orvosoknak a szülés után csak néhány nap áll a rendelkezésükre, hogy a hatóságok felé jelezzék a gyermek nemét. Ez azonban változóban van:

Ma már több olyan ország is van – Magyarország sajnos nem ilyen  –, ahol üresen lehet hagyni az említett rubrikát egészen addig, míg a gyerek fejlődése esetleg egyértelmű irányt vesz, illetve ő maga képes felelős döntést hozni

– emeli ki Dombos Tamás.

A nem persze nem csak az állami nyilvántartásokban, hanem az útleveleken, személyi igazolványokon is szerepel. Az útlevelek adattartalmára vonatkozó nemzetközi szabványban például már évek óta megvan az elvi lehetőség a „harmadik nem” jelölésére: az angol male és female szavakból a férfi M, a nő F, mellett lehetőség a „nem megadott” X feltüntetésére is. Ez nem pont a cikk elején említett pozitív megnevezés, de érdemi változás.

Ezzel az elvi lehetőséggel egyre több ország valóban él is: az X opció feltüntetésére az útlevélben van például lehetőség Ausztráliában, Kanadában vagy Új-Zélandon. Indiában és Bangladesben a férfiként vagy nőként nem azonosuló személyek az „E” (eunuch) megjelölést választhatják, Nepálban pedig az „Egyéb” nem feltüntetésére van lehetőség.

Németország 2013 óta engedélyezi, hogy az interszex gyermekek esetén az anyakönyvi nyilvántartásban a nem mezőt üresen hagyják, ez azonban az útlevélre, személyigazolványra nem vonatkozott. Ami az alkotmánybíróság döntésében új, és Európában egyedülálló, hogy nemcsak a nemi mező üresen hagyásának lehetőségét biztosítja, hanem egy új, harmadik nemi opció bevezetését írja elő a jogalkotónak.

Végezetül térjünk el kissé a biológián alapuló objektív meghatározásoktól, és nézzük a kérdés szubjektív részét is. A legtöbb internetes oldal regisztrációkor a nemünkre is rákérdez, a  Facebooknál például 70, a társkereső Tindernél pedig 37 kategóriából lehet választani. Ezek közül soknak nincs biológiai, orvostudományi megfelelője; inkább különböző kultúrákat, egyéni döntést, önmeghatározást tükröznek.