Mi köze a hidegnek a megfázáshoz?

Vedd fel azt a pulcsit, mert magfázol! ; Nem kapsz több fagyit, fájni fog a torkod!

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy gyerekként mindenki szekálásként élte meg, a felnőttek ostoba vesszőparipájának tekintette az ilyen és hasonló intéseket. Aztán szülőként csak ugyanezt szajkózzuk vissza, immár belátva a dolog igazságtartalmát.

Ha megfázásról, meghűlésről beszélünk, már maga a szó is kapcsolatot sejtet a betegség és a hideg között, de vajon mi az összefüggés?

A nátha vagy megfázás nem egy konkrét betegség, hanem a felső légutak gyulladása által kiváltott tünetegyüttes: hőemelkedés, láz, torokfájás, orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, köhögés, általános gyengeség, esetleg ízületi fájdalmak

– mondja a 24.hu-nak Dr. Békássy Szabolcs háziorvos, a Háziorvosok Online Szervezetének egyik alapító tagja.

Önvédelem

Számos vírus és baktérium okozhatja, amely a felső légutakat támadják meg, orrunkon és szánkon keresztül itt találják meg a rést testünk védelmi rendszerén. A fent felsorolt tünetek már mind szervezetünk önvédelmi reakciójának részei:

• A bőséges orrváladékkal igyekszik „kimosni” a behatolókat.
• Az orrdugulással bezárja a testbe vezető kaput.
• A tüsszentés a levegő erejével söpri ki a kórokozókat, a köhögés a hangszálak alatti nyálkába ragadt vírusokat és baktériumokat távolítja el akár 80-100 km/órás sebességgel.
• A lázzal létrehozott magasabb hőmérséklet kedvez a fehérvérsejtek működésének, miközben a vírusok és a baktériumok szaporodásának árt.

Vírusok taposnak utat a baktériumoknak

Visszatérve szűkebben vett témánkhoz, a náthás megbetegedések általában vírusfertőzésként indulnak. Normális esetben szervezetünk néhány nap alatt le is gyűri a vírusokat, csakhogy közben meggyengíthetik immunrendszerünket, és lehetőség nyílik a baktériumok megtelepedésének, elszaporodásának. Ezt nevezzük bakteriális felülfertőzésnek.

Erre akkor gyanakodhatunk, ha a panaszok 3-5 nap alatt nem múlnak vagy nem mérséklődnek, ilyenkor mindenképp érdemes orvoshoz fordulni.

Pontos diagnózis, tudniillik hogy baktériummal vagy vírussal állunk szemben csak laboratóriumi vizsgálat adhat, az orvos a legtöbbször a tünetek alapján dönt a gyógymódról. Baktérium jelenlétére két jól tetten érhető jel utal: a sárgászöld orrváladék és a gennyes gócok a torokban, a mandulán

– magyarázza az orvos.

Ami viszont biztos: a náthás ember a tünetek fennállása alatt, sőt pár nappal előtte is fertőz. Ezért hiába gondoljuk, kis torokfájással még simán bemegyünk dolgozni, ne tegyük – a többiek érdekében.

A hideg lokálisan és globálisan is meggyengít

Jöjjön akkor a hideg. A felső légutak legfőbb védelmi funkcióját a nyálkahártyák látják el, ezeken belül is az úgynevezett csillószőrös hengerhámsejtek végzik a munka oroszlánrészét. Az egész rendszernek megvan az a fiziológiás hőmérséklete, amelyen megfelelően üzemel. Laikus példaként olyan ez, mint egy gép üzemi hőmérséklete, ahol a legoptimálisabb működésre képes.

Amikor ősszel, télen kilépünk a szabadba, orrunkon vagy szánkon hideg levegőt lélegzünk be, a nyálkahártyák felülete lehűl, romlik a teljesítményük, mondjuk úgy: meggyengülnek. A kórokozók azonnal ki is használják, vírusok, baktériumok tömegei juthatnak a légutakba, kialakul a náthának nevezett tünetegyüttes.

Hasonló a helyzet a fagylalttal vagy a hideg italokkal is, ezek a torok nyálkahártyáit teszik fogékonnyá akár nyár közepén is. Amit a hideg lokálisan művel a légúti nyálkahártyákkal, ugyanaz történik az egész testünkkel a hideg környezetben: ellenállóképessége lecsökken, kiszolgáltatottabbá válik a kórokozókkal szemben.

A nátha, megfázás, meghűlés tehát tényleg közvetlen kapcsolatban van a hideggel, de nem feltétlenül a hideg időjárással. Nyár közepén is bármikor megfázhatunk, de a körülmények nyilvánvalóan adottabbak ősszel és télen.

(Kiemelt fotó: Thinkstock)